PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
I. Általános áttekintés
- 15 Az edények kiégetéeére néprajzi éa régészeti anyagot egyaránt ismerünk ugyan, mégis e kérdésben - főleg az őskori, de részben a népvándorláskori anyagot illetően is - igen sok bizonytalanság van. A legkezdetlegesebb edényégetési mód a természeti népeknél is megfigyelt, a szabadban, un. máglyán való égetés. Ennél az edényeket kupaoba rakják a tüzelőanyagra, majd ugyanbsak tüzelővel teritik és borítják be az egészet, majd a tüzelőt meggyűjtják. Az ilyen tűzben természetesen az edények nem iz zanak át megfelelően. Ahol a tűz ereje jobban éri az edényt , ott jobban, ahol kevésbbé éri, ott kevésbbé ég ki. Az ilyen edények felülete a kiégés fokának eltérése miatt különböző bú.nű foltokkal tarkázott. Az agyag a törésfelületben általában sötét marad. Ilyen edényégetési módot kell feltételeznünk az őskor legnagyobb részében, bár már a fiatalabb kőkorból isme rünk olyan kemenceféléket '/ /Erősd, lenézlő/, amelyek edény égetésre is szolgálhattak. Különben az őskori agyagedények között sok olyan csoport van, amely kemencében való égetést tételez fel. A máglyán való égetés után nyilván az edényeknek közönséges kemencében való kiégetése Jelentkezett. Ilyenkor az edény fala áttüzesedik ugyan, de teljesen nem izzik át. Ilyen kemencére nyilván azok a cserepek jellemzők, amelyek törésfelületében az agyag három szinűi két szélén világosabb, közepén sötétebb. Az edények falának teljes átizzását csak zárt fazekaskemencében lehetett biztosítani. Hiteles edényégető kemencéket nálunk a keltáktól kezdve ismerünk. Ezek földbevájt kemencék, amelyeknek rendszerint kettéosztott tüzelőterét átlyuggatott agyaglap választja el az é1 fi getőterétől. / Ez az égetőkemence forma a római-szarmata korszakon keresztül^/ a népvándorlás korában is megmarad s a szovjet ásatások eredményei szerint a XI-XIII.században is ilyen kemencéket használtak edényégetésre. 2 0/ A római korból fiili-
