AZ 1958. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 11. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

MAGYAR KÖZÉP- ÉS ÚJKOR

Az újkori gyengén rakott fal iránya megfelelt a Gizella kápolna É-i fala irányának. A falat átmetsző árokban, mely a Gizella kápolnához közelebb feküdt, a középkori falszöglet alapozását is meg lehetett állapítani. Ez a középkori királynői palota ÉNy-1 sarka volt. A feltárás bizonyltja az irodalomban eddig hangoztatott feltevést, hogy a Gizella kápolna a királynői palota belső kápolnája volt. Szentléleky Ti

ha

mér. Visegrá

d /Pest m., szentendrei j././266.XLIV./ A palota területén, a Salamon toronynál, valamint a községben több helyen végzett HéJJ Miklóa feltárásokat. Jelentése beadásának elmulasztása folytán eredményeit nem áll módunkban Ismertetni. B/ Alföld Almáskamará

s /Békés m.,mezőkováosházi j.//3.Il/ A falutól Ny-ra 1 km-re a Pacsika-halmon terepbejárás alkalmával Árpád kori templom ée temető, körülötte pedig falu nyomait figyel tük meg. Az elpusztult falu egyik részén szarmatakor! telepü lés-nyomok is voltak. Kovalovazki Julia. Békés-Pová

d /Békés m., békési J./. /8.II./ A békéBi tangazdaság povádi rizstelepén öntözőberendezés épitése során sírokat találtak. A leletmentő ásatás során 151 sirt tártunk fel Ezek közül 8 zsugorított helyzetben, tiszai kultúráé telepbe volt beásva, feltehetőleg késő neolit korú, 143 pedig valószínű a XI. század első felére datálható. Az utóbbi sirok között lovas, fegyveres honfoglaló magyar sirok is voltak. Az ásatási terület teljes egészén tiszai kultúrás telepnyomokat figyelhettünk meg. Szórványként találtunk bronzkori és szarmata edénytöredékeket is. Az ásatáson réBZtvett Parkas Gyula antropológus. Trogmayer Ottó. Bold

og /Heves m., hatvani j././16«XXX./ A község határában három lelőhelyet kutattam feli A község DK-i szélén, a Téglaház-part határréazben levő agyagbányában szarmata telepbe