AZ 1958. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 11. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

RÓMAI KOR

- 42 A Duna védgátjának építése során leletmentés keretében 25oo p 26oo a területet figyeltünk meg, ahol két korszak települése volt megállapítható. 11 hulladékgödör és 1 sir kásőszarmata korinak bizonyult. Ezeket Constantinus és Constans kisbronza keltezi. 4 ház, 3 kemence és 7 hulladékgödör XVIII. századi település maradványát képezte. Leletanyag hiányában korhoz nem volt köthető 12 gödör éB 2 árok. Andrásfalvy Bertalan- Kőhegyi Mihály-Mé8záros Gyula. Bogyiszló-Karaazi fo

k /Tolna m., szekszárdi j././13. XXXIV./ Feltárásra került 16 későszarmata hulladékgödör. Belőle kerámia és feltűnően sok állatcsont került elő. A leleteket Constantinus bronzérme keltezi. Kőhegyi Mihály. Bogylszló-Százöle

8 /Tolna m., szekszárdi j././14.XXXIV./ Aránylag kis területen 14 későszarmata hulladékgödröt tártunk fel. Belőlük kerámia, állatcsontok éa néhány terra sigillata utánzat került elő. Kőhegyi Mihály. Bojt /Haj

du-Bihar m. , biharkeresztesi j././l5.VI./Az "Aatá " TSz homokbányájában leletmentés Borán 7 szarmata sírból illó temc >őt tártunk fel. A sírokat a homokhordók nagyrészt megbolygi. ták. A csontvázak lábbal É-nak feküdtek. Kézzel formáit agyagedények, dobozos bronzfibula, orsógomb,különböző szi• ű és anyagú gyöngyök kerültek elő. Caallány Dezső. Boldo

g. L. 7o.o-t. Csárdaszállá

s /Békés m., békési j././61.II./ A Kossuth Tsz. központjánál lévő halmon két ismeretlen korú sirt találtai:. A csontvázak fejjel DDNy-ra feküdtek, mellékletük nem volt. A közelben levő homokbánya falában szarmatakori vex-mek látszottak. A vasútállomás közelében a Köves-halmon bronzkori település, ugyanitt Árpád-kori templom és temető,körülötte fala volt. Kovalovszki Julia.