AZ 1957. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

ŐSKOR

- 4 ­ás egy nagy négyszögű épülethez tartozó cölöplyukrendszer ke ­rült elő. A leletanyag zöme a korszakra Jellemző kerámia, ál­lati csontanyag, házfal- és kemencetapasz töredék. A LT telep szélét a XIII. században létesült méezégetőtelep anyaggödrei bolygatták meg. A feltehetőleg seros elhelyezési kemencékből két kemenoeréBZ került elő. Nagy László. Budapest XXII.. Budafok-Háros . L. 47. o-t. Cece-Égetthalom. /Fejér m.. sárbogárdi j .//39.XXIX./Homok­bányáezás közben egy késővaskori csontvázas sirt találtak. A hitelesítő ásatás megállapította, hogy a dombon egy kelta te­mető pusztult el az elmúlt évtizedekben. Az egyetlen bolyga ­tatlan területen egy urnasir került elő. A leletek alapján a temető kora LT C-re tehető, Pitz Jenő. Cece-Mllo s /Fejér m., sárbogárdi J.//39.XXIX./ Gödörásás alkalmával késővaskori csontvázas sirt találtak, szép torques­szel. A mentőásatás további 8 csontvázas sirt tárt fel. A gaz­dag leletanyag alapján a temetőt LT C-re datálhatjuk. Fitz Je­nő. Gölle./Somogy m., kaposvári J./ /57.XII./ Az agyagfejtő partoldalában a vonaldíszes kerámiához tartozó település göd­rei kerültek elő. Pusztai Rezső. Kaposhomok. /Somogy m., kaposvári J.//69.XII./ A osonkabe­reki dűlőben, a Kapós árterületéből kiemelkedő homokháton a felszínen kovaeszközök találhatók. A begyűjtött anyagból meg­állapítható volt, hogy a település a késő tardenoisi kultúrá­hoz tartozik.Lásd» Janus Pannonius Mázeum /Pécs/ Évkönyve 195S Pusztai Rezsó. Lábatlan. /Komárom m., dorogi j .//82.XXXV./ A cementgyár te­rületén csatornázáskor l-1.2o m mélységben La-Téne kori csont­vázat találtak, amelyen két nyitott végű bronzkarperec volt.Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom