AZ 1957. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

ŐSKOR

- 13 p mata lelőhelyeket bolygattak meg. Jlentőáaatás scrán 126 m felület került feltárásra. 8o-14o cm mélység között a bodrogkeresztúri kultúra telepének maradványait edénytöredékek,állatcsontok és nagyobb építményhez tartozott nagy paticstöredékek; 13o-14o cm mélyen elszórtan neolithikus edénytöredékek voltak. A rézkori leletek teknőalakú bemélyedésből kerültek elő, ennek legnagyobb mélysége 14o cm volt. Makkay János. Dunatetétlen.

/Bács-Klskún m., dunavecsei J.//47.III./ Az állami gazdaság területén mezőgazdasági munkák során bronzkori telep maradványai kezűitek elő. Az edénytöredékek alapján a telepet a vatyai kultúrához köthetjük. Kőszegi Frigyes. Füzesabony-Puaztaszikszó.

/Heves m., füzesabonyi j.//54.FL/ A leletmentő ásatások során csontvázas, illetőleg hamvuaztáeic sirok kerültek elő. A sirok szabályos sorokban helyezkedtek «L, különböző mélységből származnak, a csontvázak irányítása változó, az arckoponya keletre néz. A feltárt 19 sirban edény és •^ronzmellékletek voltak, amelyek alapján a temető a bronzkor második felébe keltezhető és a füzesabonyi kultúrához köthető. A korábban a földmunkák során előkerült sirokból megmentett leletek között néhány koravaskori e'jny, csónakos fibula és üveggyöngyök alapján a lelőhelyen koravask.- sírokkal is kel] számolnunk. Kőszegi Frigyes. Gyoma-Iéglagyár

. /Békés m., gyomai j./ 1. 31. o-t. Hódmezővásárhely-Gorzsú. Cukor tanya

. /Ceorgrád m.//63.Xt/' A már ismert lelőhelyen részben a hódmezővásárhelyi tanács támogatásával dolgoztunk. Az ásatás a telep temetőjének feltárását /a domb K-i részén/ célozta, lo sirt tártunk fe,ebből zsugorított, későneolithikus volt 7 /I kutyatemetkezés/, késő bronzkori urnasir 1, 2 pedig szarmatakori. A későnélothkorilakótelepen sikerült két építési periódus elkülönítése. Feltártunk 2 lakóházat, egyikben a tűzhely mellett szövőszék felsze-