AZ 1956. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

MAGYAR KÖZÉPKOR - ÚJKOR

- 46 Máriahalo

m /Komárom m. .dorogi j./. I. »24.oldalt. Mezőla

k /Veszprém m., pápai j././9o,XXTIV./ Sóepusztán, a térképen Kiscsatorna névvel jelölt csatorna Ny-i oldaléLn a mezőlakl tsz homokot termeltetett ki. Ennek során több elit bolygattak meg. A helyszínen talált cseréptöredékek alapján a sírok is középkoriak lehetnek. Szentlélekr Tihamér. Nagykanizs

a /Zala S././95,XVIII./ A mentőmunkát as tette szükségessé, hogy a Szeszgyár telkét - amelyre a nagykanizsai vár legrégibb 1954-ben részben már feltárt épülettömbjének nagr része esik,- lebetonozzák. Mivel a Szeszgyárat az épülettömb közepébe építették, csupán az előtte éa mögötte levő részek átvizsgálására kerülhetett sor. Elsősorban az épülettömb hátsó ÉK-i és ÉNy-1 sarkát kerestük meg. Ezáltal sikerült az épülettömb nagyságát meghatároznunk; K-Ny-i irányban - a korábbi feltárás szerint — 35 m, É-D-i irányban pedig 38 m* Tehát ugyanúgy, mint Ferabosoo XVI. századi olasz hadmérnök alaprajzán kissé hosszúkás volt. Megtaláltuk É-i külső és belső zárófalat és osetófalait. A külső falat sürün egymás mellett támplllér* erősítették. A falak és támpillérek kőalapoeásának szegélyét a feltárt homlokfalhoz hasonlóan - eölöpeorok kísérik* A hátsó 5 helyiség közül a középsőben 4, részben feldúlt, É-D-i, ill. K-Ny-i tájulásu mellékletnélküli sirra bukkantunk. E helyiség két oldalán levő helyiség hosszában kettéosztott és felerésze alatt pince volt. Ennek kőalapozását össsecsapolt 22x29 cm-es gerendákra építették. A Szeszgyár épülete előtt is megtaláltuk az épülettömb helyiségeinek belső zárófalait K-ről, D-ről és Ny-ról egyaránt. Tehát Perabosco alaprajzának megfelelően köröskörül helyiségek sorakoztak. Nála a helyiségsoron belül jelzett pillérsorokból az egyik pillér alapozására is bukkantunk. Kiástuk a kaputoronynak a Szeszgyár telkére eső É-i iveit záródását is. A korabeli alaprajz és a feltárt épület között tehát alapvető egyezések vannak. A különbség annyi, hogy az előbbi szabályos négyszögletes épülettömböt ábrázol, a valóságban az épülettömb alaprajza teljes egészében szabálytalan, a négyszög helyett inkább romboid formájú. Tárgyi lelet igen kevés