AZ 1956. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
NÉPVÁNDORLÁSKOR
- 33 gezte. Tiszalö k /Szabolcs-Szatmár m., tiszalöki j././153,VII./Az erőmű területén raunkáslakáe épitése során egy csontvázas sirt bolygattak meg. Kiszállás alkalmával megállapítható volt,hogy a temetkezés szarmatakori. A kislány lábfej csontja mellett vörös szinü csupor, mellcsontjain egy bronz fibula került elő. Kralovánszky Alán. Tiszavasvári Paptelekhá t /Szabolcs-Szatmár m., tiszalöki j./.L .14.oldalt. Tótkomlós-Viharsarok ts z /Békés m., orosházi j ./'L.:53.0.-t. C/ Felvidék Domony-Domonyvölg y /Pest m., aszódi j././49,1V./ A Gödöllői Erdőgazdaság fásítási munkálatai során sok cserepet találtak. A kettősnyergü hosszú dombon bronzkori, szarmata és középkori település nyomai kerültek elő. A nagymennyiségű cserépanyagon kivül a szarmata anyagot IV.sz.-i érem, a középkorit Nagy Lajos két ezüstje datálja. Salamon Ágnes. Gödöll ő /Pest m., gödöllői j././6l,IV./ A Gödöllői Erdő gazdaság területén az un. Harmincakhalmán, fakitermeléssel kapcsolatban két tumulust ástak ki. A földfelett 4o-6o cm magas , 6-8 m átmérőjű halom alatt kb. 2 m mélyen volt a sir. Az egyik kőpakolás nyomát mutatta, a másikban favázas kamra nyomát ta lálták. A belőle előkerült római táltöredék és a széles " S " alakú vaskapocs szarmatakorinak határozza meg. Salamon Ágnes. NÉPVÁNDORLÁSKOR A/ Dunántul Csorn a /Somogy m., kaposvári j././44,XIII./Az újtelepi építkezéseknél 14 avar sir került elő. Irányításuk É-D és NY-K között váltakozott. Elhelyezkedésükből megállapítható volt, hogy a griffes-indás csoporthoz tartozó temető 15-2o m széles sáv ban több mint loo m hosszan húzódik É-D-i irányban. A fensikon nagykiterjedésű lengyeli-kulturás település is van. A földműn-