KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 78 ­az ártérből hajdan is kiemelkedő két partot. Az ára ­dások ma is szaggatják a partot. A kiemelkedés legma­gasabb pontjától északra kb. 2oo m-re a leszakított part profiljában oserepek és égett agyagrögök mutat­koznak 2 m hosszú felületen. Valószínűleg egy gödör tartalmazta ezeket. A cserepek között találtam több, faoettált perewtöredéket. 14/ Tiszaug. Kübinyi Ferenc 1864-es régészeti kirándulása során kapott a Tisza-szabályozásnál dolgozó egyik mérnöktől egy bronz kést, melyet Tiszaug mellett találtak a meder ásása közben. A leírás szerint "TJgh helység fek­szik a Tisza balpartján, melynek területén a Tisza átmetszés ásatása alkalmával találtatott... rézből ké­szült, befelé hajlott éllel ellátott, hegyén csonki ­tott kés, alsó része, vagyis nyele közepén három lyukkkal, legalul félholdalakú két csúccsal ellátva. Az egész kés hossza 2 hüvely, a rajta levő patina sö­tétzöld. "/2o3/ 15/ Tiszaföldvár. Téglagyár. Kaposvári Gyula talált a téglagyár mellett egy Villa­nova jellegű bütykös urnát, mely a korai vaskorba so­rolható. Tompa emliti, hogy Kúnszentmárton és Tiszaföldvár között több tumulus látható, melyet ő a korai vaskorba helyez/2o4/. Valószínűleg, ehhez a csoporthoz tartozik a Szelevény Kúnszent marton közötti út mellett emelkedő Cserkehalom. Késői vasko r. 1/ Csépa. Compódhát. A Magyar Nemzeti Múzeum őriz a Compődhátról szkitako­ri edényt./2o5/ /2o3/ Kubinyi, A.K.II.1864.173.0. M.N.M. Ltsz. llo. 1864. /2o4/ Tompa, Budapest az őskorban. 1942. 93.0. /2o5/ M.N.M. Ltsz. 42. 1889-es tételszám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom