KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
I. Tiszazug régészeti kutatásának története
- 5 I. Tiszazúg régészeti kutatásénak története. A Tiszazúg hazánknak egyik eléggé zárt területegysége. Északkelet-délnyugati, irányban elnyúló,majdnem szabályos hossanégyszögű alakját a Tisza és Körös határozza meg. A két nafy folyó három oldalról fogja közre a területet, mely igy csdc negyedik,keskeny oldalával kapcsolódik a Tiszántúl egyéb ré szeihez. Tiszazúg közigazgatásilag Szolnok megye egyik járását foglalja magában. A hozzátartozó községekl Tiszaföldvár, Cibakháza, Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszaug, Tiszaeas és Cfeépa a Tisza mentén, a Körös mentén Szelevény, Istvánháza /előbb PUBZtaistvánháza/, Kúngyalu /előbb Gyalupuszta/ és Kúnszent mártonnak a Körösön átnyúló határrésze. A terület kiterjedése 11-12 km-es átlagos szélességgel, 2o-22 km-ee átlagos hosszú sággal, mintegy 25o km 2. Kitűnő földrajzi adottságokkal rendelkezik s igy őskori településekben rendkívül gazdag. Tiszazúg területén a régészeti kutatások nem önálló jelleggel indulnak meg, de helyi talajban gyökereznek. 1863-ban Nagyrév községben, Kubinyi Albert nagyrévi birtokos földjén ,árokásáB alkalmával Kubinyi Ferenc értesítése szerint "ritka szépségű fekete agyagból késztilt, korBÓ alakú két edény és szintén ilyetén minéműeégű tál ásatott ki"./l/ a leleteket a találók nem semmisítették meg. Kubinyi Albert feltehetőleg értesítette ezekről Kubinyi Ferencet, a kiváló régészt, aki a következő évben, 1864 szeptemberében, régészeti kirándulása során személyesen is megtekinti a lelőhelyet. Leírása szerint Nagyrév községtől délre, "ahol a Tisza közti tér legkeskenyebb /l/ Kubinyi Ferencnek 1864. évi szeptember hónapban Pe atme gyében a Tápió völgyén és Heves és Szolnok törv. egyesült megyékben fekvő Nagyrév területén archaeológiai tekintetben tett kirándulásai eredményéről szóló tudósítása. A.K. II. 1864. 173.0.