KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 7+ 17/ Tiszafőldvár. Vágás. A Vágás nevű lelőhelyről gyűjtésből jutott a szolnoki múzeumba több kéaőbronzkori edény a hatvani kultúra oaerepeivel együtt. 18/ Tiszaiöld vár. Temető. A Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyve ezerint "őekorl temetke záal helyen 1 db holt Tiezaág mellett" találtak egy talpaa, füles bögrét, amely a már említett későbronzkori anyagot képviseli, aely különbözik a füzesabonyi kultúra anyagát ól. /188/ 19/ Timmakttrt. Szélmalom. A Tiszazúgi Ség. Táraulat naplótöredékében ezerepei a tiazakürti szélmalom, mint ahol több őskori agyagé dényt találtak. Ezek közül az egyik "lunatikus egyfülű három kiálló dúdorral". Ez az adat kétségtelenül a későbronzkorra ntal./189/ Néhány szórványos lele

t. Csép

a« A Magyar Nemzeti Múzeumban közelebbi helymeghatározás nélkül őrzött néhány lelet azt tanúeitja, hogy Csépa község területe igen jelentős volt a későbronzkorban, így ismerünk egy uin. svéd-sisak alakú árkolt, büty kös diszü, alacsonytalpú tálat, fémedényt utánzó bordázott edányt stb./l9o/ a Tiszazúgi Rég. Társulat gyűjtéséből származó naplózatlan anyag között. TiszaBas. A Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvében ugyancsak sze/188/ M.N.M. Ltsz. lol. 1891. /189/ M.N.M. Adattár 11 T.I. Naplótöredék 1738-174o. /19o/ Tiszazúgi Rég. Társ. naplótöredéke 1485. Balázs Béla is emlit Cgépáról agyagból készített állati alakokat /i.m. 247.0./