KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
II. Tiszazug régészeti lelőhelyek
- 61 Nemzeti Múzeum a Tiszazúgi Rég. Társulat gyűjtéséből. Az előkerült anyag tekintélyes része azonban a hatvani kultúrát képviseli, a másik része pedig a füzesabonyi kultúra időszakát öleli fel. Szelevény neve Széli Parkas gyűjtő munkája alkalmával válik ismertté. Először 1874-ben találkozunk említésével a Magyar Nemzeti Múzeum Ieltárkönyvébei/I3í/. Széli Parkas 6 db aranykarikát küld be a Magyar Nem zeti Múzeumba, melyet Szelevényen a Menyasszonyparton találtak. Széli Parkas gyűjteményének tekintélyes része azármazik Szelevényről, melyet a Kongresszusi kiállításon bemutat/133/, majd utána a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékoz/134/. Az Arch. Közi. is megemlíti Széli Parkas leleteit/135/. A Tiszazúgi Rég. Társulat megalapítása alkalmával - a Kongresszus után - Römer is felkeresi Szelevényt és résztvesz a demeterparti ásatásnál. Erről az eseményről Kováoh Albert számol be elsőnek/136/. A Tiszazúgi Régészeti Társulat tagjai Hómer távozása után is ásnak a Demeterparton/137/. Az Arch. Ért. úgy emlékezik meg Rémer ásatásának eredményéröl, hogy "... ládák és zsákok teltek meg kőkori tárgyakkal"./138/ 1877-ben az Arch. Ért. részletesen ismerteti a Tiszazúgi Rég.Társulat ásatásairól megjelent kiadványt, köztük a szelevényi ásatást is. A 39/ 1877-ben ugyancsak az Areh. Ért. újabb két ásatásról értesít, melyet a Társulat tagjai végeztek a MeA32/ M.N.M. Ltsz. 201.1874. A33/ Catal. Prehist. 1876. lo7-lo8.o. /134/ M.N.M. Ltsz. 5o7. 1876. /135/ A.K. I. 1876. 1.füzet, 13o.o. k /136/ Kováoh A., 1876.,i.m., 1-2.o. A37/ U.o. 12-14.0. /138/ -Rómer Plóris régészeti útja. Arch.Ért. 1876.293-294-0. /139/ Haza Tud. intézetek és leletek. Arch.Ért.1866.64-65.0.