KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 59 csomókban találtam seprődiszes cserepeket, melyek a hatvani kultúrára mutatnak. 2/ Csépa. Régi téglaégető. Tiszasas és Csépa község között a kövesútra merőlegesen húzódik egy magasabb kiemelkedés a Kásahalom felé. Hajdan téglaégető volt a partszegélyen az út közelében. Ennek környékén a középkori településnyomok között őskori cserepeket is találtam. Egy igen nyomott hasú edény töredéke a hatvani kultúrába tartozhat. A töredéken a legnagyobb hasasodáson kis nyílású szalagfül helyezkedik el. Több jellegzetes darabot nem találtam. 3/ Istvánháza. TÜCBköepart.II. A péoeli kultúra lelőhelyén a part kiugráson a friss szántásban, nemrég széttört edények cserepei hevernek a felszínen kisebb csomókban. A bronzkori CBerepek egy része a hatvani kultúra körébe sorolható. 4/ Kúngyalú. Állami gazdaság.

III. A Körös hajdani magas partja az Állami Gazdaságtól nyugatra kb. 1 km-rel, hirtelen dél felé fordul és a dűlóút közelében enyhe kiugrást alkot. Ennek felszínén a partszegélyen nagyszámú seprődiszes cserepet taläl tam, mely a hatvani kultúra emlékanyagára mutat. Emellett a későbronzkor cserepei is megvannak a középkori településnyomokkal együtt. 5/ Kúnszentmárton. Bohonya.II. A Zalka Máté T.Sz. öntözött kertészete területén az öntözőárok ásása alkalmával kerültek elő régészeti leletek, melyek között a hatvani kultúrába, a késővas korba és a szarmata korba tartozó anyag található meg. A megmentett anyagot Csallány Dezső juttatta el a szentesi múzeumba. A hatvani kultúrát néhány töredé kes edény képvisell/l3o/. /13o/ Szentes. Múzeum. Ltsz. 52.