KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 54 messze kiemelkedik a hajdani ártérhői. A partszegély meglehetősen egyenes, csupán egy helyen ugrik ki délnyugat felé egy alacsonyabb keskeny földnyelv, mely még mindig túlemelkedik az ártér szintjén.A Ida földnyelvtől jobbra és balra hatalmas kiterjedésű bronz — kori telep nyomai mutatkoznak többszázméter hosszan , de meglehetősen keskeny sávon. A Zsidóhalom egyike a legrégebben ismert bronzkori telepeinknek. Kubinyi Ferenc fedezte fel 1864-ben. 1865-ben kisebb ásatást végzett rajta./1°3/Ettől kezd •e igen sok lelet került a Magyar Nemzeti Múzeumba. /I04/ A Kongresszusi kiállításon Széli Farkas gyűjteményének tekintélyes része származik Nagyrévről, me lyet azután a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott . /lo5/ Valószínűleg Széli Farkas is ásat Nagyréven,

mat Sómer a "Compte-Benduban" ezt Írja, hogy "maga az ősrégészet patriarkája Kublnyi Ferenc is ásat a területen, de csak Széli Farkas ásatása után vált híressé". /I06/ A Kongresszus után Hómer is végez kisebb ásatást Széli Farkassal együtt. Erről először az Arch. Ért.közöl rövidebb leirást,/lo7/ majd Bómer közli a "CompteBenduban" részletes eredményét. /I08/ Megállapít ja,hogy hasonló a lelőhely Tószeghez, Tiszaföldvárhoz és Szelevényhez. Bemutatja a telep képét is. A kb. 2 m vastag rétegben hamurétegeket, sok kagylót, csontot és kevés cserepet talált. A talált leteket hasonlónak látja a tószegi anyaghoz. Hiába kereste azokat a cölöpöket, melyeket Figorinl jelzett, sem Tószegen,sem Nagyréven nem találta meg. Szerinte az áradások űzték el /lo3/ lásd a szakdolgozat I.fejezet 3,-2.old. és 1-6Jegyzetet. /loA' U.-o. 3.0., 7-Jegyzet. /lo5/ Catalogue 1876. Io7-lo8.o. /Ití6/ Bómer F., i.m. 24-28.0. £o7/ Areh.Ért.1876. 293-294-0.,Bómer Flóris régészeti útja. /I08/ Bómer F., i.m. 24-28.0.