KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 37 vonala látszik. Ezekből is több cserepet szedtem ki, aelyek a vonaldiszes kerámiába sorolhatók. 1 db cserép itt is Körös jellegű díszítést matat. A lelőhely igen alacsonyan fekszik, /hasonlóan Szelevény bivalyoei lelőhelyhez/, magas vízálláskor a viz elborítja. 38/ Tiszáim. Tópart.II. A múltszázadban a Tiszameder ásása közben két párhuzamos kiemelkedést vágtak át. Az északi kiemelkedés legnagyobb pontja a jelenlegi gát szintjét is meghaladja. Ezt a partrészt a Tisza jelenleg Is szaggatja. A partomlásban gödrök körvonalai mutatkoznak. Ezek egy része középkori, másrésze neollthlkus. Az utóbbiak vonaldíszes kerámiát tartalmaznak. Valószínűleg a vonaldíszes kerámiába sorolhat lelőhelyek Néhány lelőhelyen a felszíni jelenségek nem voltak alkalmasak megfigyelésre. Mégis az Itt gyűjtött anyag azt gyaníthatja, hogy ezek is a vonaldiszes kerámia lelőhelyei közé sorol hatók. Ezért csupán feltételesen sorolom ezeket a vonaldíszes kerámia lelőhelyeihez. 1/ Kánazentmárton. Kékea. I. Tanyaközpont. A Körtvélyes part déli részén fekszik a Zalka T. Sz. tanyaközpontja. A tanyához vezető űj kövesát merőlegesen halad a partszegélyre s ott végződik. Az űt két oldalán ásott árokban kevés neollthlkus oserép található. /Ilyen például egy körömbeosipkedáesel díszített edénytöredék, mely eltérő a Körös kultúra hasonló diszű cserepeitől*/ A tanyai dolgozók elbeszélése szerint a partszegély közelében lévő silógödrök ásása alkalmával sok oserepet ás kőbaltát is találtak. Ez megerősíti azt