KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 33 partszegély felületén. A lelőhelyen a bronzkor és biesmatakor emlékei ls megtalálhatók. 22/ Szelevény. Bivalyos. A Hosszúhát és a Körös között fekvő területet, mely lapályos és jelenleg a Körös védi az árvizektől, Bivalyosnak nevezik.Ezen a területen még annakidején a gáterősitéshez földet termeltek kl s jelenleg ls hordanak innen földet. A mély kubikgödör falában őskori gödrök körvonalai mutatkoznak. Ezekből vonaldíszes kerámiába tartozó cserepeket szedtem ki. Meglepő, hogy ilyen alacsonyan, az ártér szintjén ls megtalálható a vonaldíszes kerámia telepjelensége . 23/ Szelevény. Hosszúhát. A Hosszúhát délkeleti végét alkotó földnyelven, melyet a viz bárom oldalról vett körül, vonaldíszes kerámlás telep jelenségei mutatkoznak a felszínen, nagyszámú vonaldíszes cseréppel. 24/ Szelevény. KisaBezonypart.il. A Demeter-ér fordulóján Körös-kultúrás, aeneollthlkus és bronzkori cserepekkel együtt vonaldíszes cse repet is találtam. Ugy látszik, hogy az őskorban több korszak embere is felkereste ezt a lelőhelyet anélkül, hogy huzamosabb ideig megtelepedett volna rajta. 25/ Szelevény. Peoekpart. I. A Körös kultúránál leirt lelőhelyen a part keleU lejtőjén rézkori, bronzkori és népvándorláskor! leletekkel együtt ,találtam vonaldíszes cserepeket is a fel szinen. Sajnos nem tudtam megvizsgálni a Peoekpart egész felületét, mivel nyugati lejtőjét akácos erdő foglalja el. 26/ Szelevény. Peoekpart.II. A félsziget-szerűen kiemelkedő Pecekpartnak a tövén se