KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

-Joli/ Kúngyalú. Körtválygs.VI. A Körtvélyes-parton délnyugat felé haladva ,kb. 2 kilométer távolságban az előbbi lelőhelytől,mély kanális metszi derékszögben a magas partvonulatot. A kanálistól délre, d/e ennek közelében,középkori cserepekkel együtt vonaldíszes kerámiába tartozó cserepeket is 1aláltam. 12/ Kánazentmárton. Kékes.II. A Körtvélyes partvonulatának déli részét Kékesnek nevezik. A Zalka T.Sz. tanyaközpontjától délnyugatra náhányezáz méterrel,a partvonulat megtörik és nagy félkört irva le,elóbb nyugati, majd délkeleti irányba fordulva követi a hajdani viamedret. A part a törésvonaltól kb. 2oo m-rel nyugatra,kissé erősebben kie melkedik. A kiemelkedő helyen vonaldíszes kerámiába tartozó telep jelenségei mutatkoznak a partszegélyen, kb. 15o m hosszú sávon. 13/ Kűnezentmárton. Kékes III. Téglaégető. A Kékes partszegélye kb. 1 km távolság után fordul d&keleti irányba. A part fordulóján építették a Zalka 1 Sz. téglaégetőjét. A téglaégetéshez szükséges földet a partszegélyből termelték ki. A földkitermeléssel nagyobb vonaldíszes kerámiás telepet rongáltak meg. Igen sok vonaldíszes cserép került elő, köztük néhány tiszai jellegű is. A munkások elbeszélése szerint csontvázakat is találtak, melyek mellett edények voltak.Ezeket elpusztították. A téglaégetéshez kitermelt gödör falában helyenként csomókban bronzkori cserepek is láthatók. Emellett a szarmata cserepek is előfordulnak. 14/ Kúnszentmárton. Kékes.IV. Az előbbi lelőhelytől kb. 4oo m távolságban délkelet felé, a Brigád tanya mellett ismét mutatkoznak a partszegélyen a vonaldiszes kerámia cserepei.