KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 28 terület legelő volt ás most szánthatták fel először, mert rendkívül sok tapasztöredéket forgatott fel az eke. 3/ Osépa. Téglaház. A falu szélén,a Bákőczl át végén lévő ártézl kűttdL nyugatra,a több méter magas partsávot még régen téglaégetéshez termelték ki. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött leletek tanúsága szerint itt egy vonaldíszes kerámiába tartozó lelőhelyet pusztítottak el. A leletek a Tiszazúgi Rég. Társulat útján kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba./56/ 4/ Csépa. Telekpart. A Rákóczi út végénél az ártázi kúttól Pókaháza irányába haladó dúlőút igen erős kiemelkedéshez ér. A területet Pókaházának nevezik, a kiemelkedő partszegélyt pedig, mely a Tisza felé tekint Telekpartnak. A partvonulat legmagasabb kiemelkedésén,az út jobboldalán közvetlenül a partszegélyen vonalUszes cserepek találhatók nagyobb számmal. Ugyanitt bronzkori és kö zépkori leletanyag is előfordul. A Magyar Nemzeti Múzeum pedig aeneolithikus leleteket is őriz a Tiszazúgl Régészeti Társulat gyűjtéséből, erről a lelőhelyről. 5/ Osépa. Csipsárpart.I. A falu szélső házaitól keletre,a Csipsárpart partszegélyén vonaldíszes cserepek mutatkoznak a felszínen szép számmal. 6/ Csépa. Csipsárpart.II. A Csipsárpart keleti irányban húzódik, egészen a Szira tanyáig. A Szira tanya előtt kb. 2-3oo m-rel, a /56/ M.N.M. Ltsz. 138.1883/651,691,735,764,766. 1 db cserép tiszai jellegű diszitést mutat.