KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
II. Tiszazug régészeti lelőhelyek
- a got./42/ Mégis a Körös kultúra lelőhelyei közé utalja az a jellegzetes, kettős köröm becsipkedáseel díszített edénytöredék, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum őriz a Peoekpartrél s amelyet Kutzián Ida közöl munkájában/4/ 14/ SzeleTény. 0 thaion. Az öthalom öt kiemelkedéséből álló magas homokvonulat a Csipsárpar t ég Demet erpart között , azo kkal párhuzanosaa. Itteni szőlőtulajdonoeok elbeszélése szerint ssőlőmankálatok során népvándorláskori leletek kerültek elő m homokból, őskori településnek semmi nyomát nem tudtam megállapítani, hiszen a viztől elég távol fekezik. Csupán egyetlen darab jellegzetes Körös kultúrába tartozó cserepet találtam az egyik halom lejtején. Felvetődik az a kérdés, hogy vájjon az őskorban került-e ide ez az egyetlen oaerép? 15/ Szelevén-v. Tada» I. Bottinger tanya. A Hettinger tanya a Tadae homokos partvonulatán fekszik, mely itten észak-déli irányban húzódik. A Hettinger féle szőlő területén és környékén igen nagy felületet borítanak a péoeli kultúra oserepei,aelysk között szórványosan a Körös kultúrába tartozó jellegzetes diszd cserepek is megtalálhatók. Kisebb telepe lehetett itt a Körös kultúrának, melyet a péceli kultúra telepe elpusztított. 16/ tiszaföldvár. öyörgy József tanitó küldött gyűjtésből származó leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumba, a lelőhely közelebbi meghatározása nélkül. Csupán annyit lehet közléséből /42/ A Pecekparton vonaldíszes, rézkori, bronzkori és népván dorláskori cserepeket találtam. /43/ Kutzián Ida, i.m. 18.o. M.H.M. ltsz. 3o7-1876/1272.
