ZALOTAY ELEMÉR: KELEBIAI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Bevezető

- 2 megduzzadt magára a bronzkorra vonatkozólag is, hogy ahol Hampel még az egész Bácska területén mindössze hat leletet, illetőleg lelőhelyet isoer, ez a szám csupán az ötször kisebb táji múzeum gyűjtőterületére zsugorítva, meghaladja a negyvenet. És ezek a lelőhelyek nea egyszerű szórványleletek előforduló sai, hanem kiterjedt telepek váltják egymást népes urnaaezők— kel. A függelékben mellékelt térképen bemutatom ezeknek a lelőhelyeknek elhelyezkedését. Sgyéb adatok arra figyelmeztetnek, hogy további gyarapodással kell számolnunk. A kelebiai urnaaező felbontása alkalmával a legfontosabb feladatomnak tekintettem, hogy hiteles temetőtérkép birtokába jussak s az egyes uznafészkek elrendezésében, felszerelésében, általában a rituális eljárások tekintetében pontos megfigyeléseket tegyek. Es a magatartás tette lehetővé, hogy sikerült az urnaaező közepén elhelyezkedő máglyahely nagyságát és szsrke zetét is felvenni, összegyűjtve mindazokat a ezőrványoserepe ket és állatcsontokat, melyek a sírok között elég sűrűn bori tották a sirmsző területét. A kelebiai temető ismertetésénél nem elégedhetünk meg"e— lőzetes" jelentéssel, hanem részletesen fel kell ölelnie minden megfigyelést, körülményt, mintegy alapvető közleménynek kell lennie, amelyben benne foglaltatik még a látszólag jelentéktelen részlet is. A legfontosabb feladatnak a részletezést tekintettem e a sírok és az anyag leirásában, hogy összehasonlító bázist készítsek. A típusok értékelése már másodrendű kérdés, mig ezzel szemben az ornamentika felvételét fontos feladatnak Ítéltem. Hasonlóan fontos a technológiai kérdések irányvonalának lefektetése, legfőként pedig a rituális szokások elemzése. 7. tartópillérek megáceoláaa után nem lesz nehéz a többi lelőhely anyagának mérlegelése e az apránkint kirajzolódó körvonalakra támaszkodva egy történetileg le megalapozott kronológiai rendet kidolgozni.