KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

I. fejezet

- 5 folyástalan mocsarak tömege szaggatja meg. Területünkön elsősorban a Tisza szabta meg a vidék viz rajzának alakulását. Évenkint rendszerint többször, hóolvadáskor, a tavaszi esőzések után és ősszel is elöntötte hatalmas árterét és ilyenkor felduzzasztottá a tavak vizét is. A Tiszába ömlő kisebb üyók az áradásoktól függetlenül is nagyon bővizüek voltak. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal , hogy régen csapadékosabb volt hazánk hatalmas erdőségekkel borított területe.

1/ Még közvetlenül a szabályozás előtti időkben is a Kurca medréről készült keresztmetszetek mutatják,hogy a viz helyenként a 4 öl /kb. 8 m/ mélységet is elérte. / A Veker és Korógy széles medrei is hasonlóról tanúskodnak. A folyók közti területeket a kisebb erek sokasága hálózta be. Kialakulásuk részben valószínűleg azzal is összefügg, hogy az áradások alkalmával elöntött területek között az apa dás folyamán szint különbség keletkezett és a viz az alacsonyabb helyek felé igy tört utat magának. Szentes mai területén nagyon sok érről tudunk, még a XIX. században is.'/ Ezek a Kuncát és a Kontra tavat kapcsolták össze. Különösen gazdag érhálózata volt a Tisza-Kurca szigetnek és a Körös balpartján elterülő hatalmas ártérnek. A folyók helyenként az egyenetlenül mély területen tavakká szélesedtek ki, például a Kurcán, de voltak az árterületen, a folyók által állandóan vizzel ellátott különálló tavak is, például a Kontra-tő, Sulymos-tó, Nándor-tó stb. A vizek kiemelkedő kisebb-nagyobb hátakat fogtak közre , vagy határoltak, melyek részben még a folyók kialakulása előtti tófenék magasabb részei voltak, részben pedig a folyók feltöltéséből keletkeztek. A feltöltődés a folyók szabályozásáig állandóan folyt és az árteres rész sokszori formaváltozásóhoz 1/ Soó Rezső: A magyar puszta fejlődéstörténetének problémája. Fdr.Közi.1931.5. 2/ Térk. jegyz. 19. 3/ Zalotay E. Szentes régi vízrajza. Kogutowioz Emlékkönyv 3o6.'