KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
III. fejezet
15- Szentes Lapistó. Biró Gábor és Székely Mihály földjén a kórógy meUött a Fertő beömlésétől 25o-35o m-nyire van a temető,172 sirt tárt fel Gsallány G. A sírokból griffes-indás szijvágek,csatok,boglárok, pitykék, kova, nyil. tojás edény, gyöngy, orsógomb, karperec, gyűrű, kés került elő. Csallány G.:Népvándorláskori temető 8zentesen. Aroh. Ért. 1899. 416. Csallány G.sBégibb középkori temető Szentes határában. Arch. Ért. 19o6, 22923. Szegvár Újtelep. Gila István házhelyén és az ezzel valószínűleg összefüggő területen lévő Kosztolányi Mihály és Németh István földjéna Szegvár-mindszenti országát mentén kb 19 griffes-indás sirt találtak. U.M. Adattár. Cs. i.32. 24. Szegvár ^6régyszentgrörg y. Száraz Mátyás földjén 1932-ben több szegényes griffes-indás sirt tárt fel Csallány D. N.M. Adattár. Cs. I. 32. A száraz-féle földről öntött bronz fülbevaló. M.M. Hépv.l93L/ 1925- Szegvár Nagyorom. Hevesi vinoe földjén lévő Árpád-kori temetőből griffes-indáB avar szórványos leletek. N.M. Adattár. Us. X. 33. 32. Mindszent Helfi n. 248. Barna Vince kertjében 1932-33-ban 3 griffes-indás Bir került elő. A sírokban edények ie voltak. N.M. Adattár.Cs.1.33. 33. Csongrád. Hunyadi tér. 1939-ban 4 griffes-indás sirt tárt fel Tary László. Csongrád Tary László gyűjteménye. 34. Szentes Lakos u. /Szabó ház/. 1944-ben egy griffes-indás sirt tárt fel Csallány G. u.M.Adattár. cs.i.33. Vegyes anyagú avar temetők. 7. Szentes kaján. Szentestől EK-i irányban, a várostól 13 km-re a vekor melLett húzódó magas homokparton, Veres Bálint, Farkas Sándor és Pataki Fereno földjén, melyet a Szentes-szarvasi országút kettévág, 1931, 1932, 1934-ben 459 sir került elő. A sirok közül 441-et figyelt meg Csallány G. A temető hossza 12o, szélessége 117 m. A oeontvázak kevés kivétellel Iy-K-i irányi tásban fekszenek. A sirokból előkerült vaskapcsok, koporsős temetkezésekre utalnak, néha fával bélelték ki a sirt.21 lovas sir volt a temetőben. Sok sirban találtak állatosontokat /Szarvasmarha, juh, kutya, baromfi./ A temető korát a préselt, vas, ezüst és öntött bronz /griffes-indás/őweretek alapján Korek József 67o-79o közötti időre teszi. A temetőtől K-re Veres Bálint tanyája mögött nagy bronz-üst került elő, állatcsontokkal tele. Korek J.: A szentes-kajáni avarkori temető. Dolg.1943. 1-88.
