KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Bevezetés

- 2 igen becses edatokat szolgáltatták a földrajzi környezet, viták stb. megrajzolásához is./ Az eredetileg kijelölt II. századi lelőhelyek igen nagy területet zártak be. Ezt a rendelkezésre álló idő alatt részletesen nem járhattam volna be. Ezért csak a Tisza /illetve Kurca/ - Veker^Kórógy által határolt területet és legközvetlenebb környékét vettem terepbejárásomon tüzetesebben vizsgálat alá. /Teljességre még itt sem törekedhettem./ A nagyobb területen osak a XI. századi temetők helyét azonosítottam terepbejárással, a aáskorá leleteknél viszont meg kellett elégednem az áeatások és a múzeumi leltárkönyv adatainak felhasznáü&ával. A böldi révhez vezető útak szempontjából szükségesnek mutatkozott, hogy a rév közelében a Tisza jobb oldalán lévő lelőhelyeket is figyelembe vegyem. Az egymásután következő korok település képének megrajzolását erősen befolyásolta az, hogy az egyes korszakokból rendszeres kutatás emlékanyagára és feldolgozására támaszkodhattam, más korszakoknál viszont szinte csak a szórványosén, véletlenül előkerült leletekre voltam utalva. így például területünk a népvándorláskor avar szakasza tekintetében hazánk egyik legjobban átkutatott része. Ez elsősorban Csallány Gábor hosszú évtizedeken keresztül végzett lelkes munkájának köszönhető. Bár ennek a munkának megvannak a maga hiányosságai - aminek részletezése itt nem lehet célom - mégis az ő érdeme, hogy a szentesi múzeumban vem hazánk leggazdagabb avar gyűjteménye, ő kezdte meg e területen a honfoglaláekori és kora-árpádkori kutatásokat is. Mindezt később itt ásató régészeink /Csallány Dezső, Párducz, Zalotay, Szabó, stb./ tovább terebélyesitették. Sokkal vázlatosabb képet rajzolhatunk az őskor sok évezredet felölelő korszakáról. A szórványos leletek mellett alig egykét rendszeres ásatás az, ami bele világit a hatalmas korszak egy-egy kisebb részletébe.