KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
III. fejezet
kis agyag bögre. K.M. 1376/311.1,10. Zalotay E. Tiszai települést említ Szent Ilonán. Zalotay E.: Csongrád vm. ősk. 27. Szentes Berek. Berek oldalon a Kurca partján, közelebbről meg nem határozott helyen tűzhelyeket talált Farkas Sándor. A tűzhelyeken hamu, állp.tosonttöredékek, kagylók^ halcsontok,körömoeipkedésee és beszurkált diszű edénytöredékek, csontárak, obszidián szilánkok voltak. Farkas S.: őskori leletekről Szentes vidékén. Aroh.Ért J899. 253. Berekről Farkas Sándor ütján obszidián magkövek, pengék , ezarvaaagganos-kapák, ceonteszközök, csiszolt kővéeők.kőbalta, őrlőkő töredéke, agyaghálóeuly, Kőrös és tiszaikultúrába tartozó edányek kerültek a Nemzeti Múzeumba. N. M. 1895/126- 1-17729. Szentes Sáphalom. A régi Konira-tó partján emelkedő Séphalomtól K-re kb.3o5o m-re, kissé kiemelkedő magaslaton néhány körömcsipkedósee ceeréptöredékkel jelzett települést találtam. Feltűnő, hogy a telep elég messze, kb. loo-15o m-re van a régi vízparttól, amitől még a halom is elválasztja. Jelentés a Szentes-környéki terepbejárásról. III. 35. Derekegyháza. A temetőben sírásáékor körömcaipkedéses cseréptöredékeket találtak. Sz.M. 54. 113.1. Tiszai kultúra. 8. Szentes Zalota. 1879-ben a Bökény-mindezenti gát épitésekor tiszai kultúrába tartozó leletek kerültek elő. Pulazki F.: Bökény-rainaszenti leletek. Arch.Ért.1882.2o2. Farkas S.: őskori leletekről Szentes vidékén. Arch.Ért. 1889. 255. Zalotay E.» C aongrád vm. ősk. 15. 9. Teás. 1879-ben a Kurca magas partjáról csiszolt kőbalta, véső, hálóeulyok, tiszai edények kerültek elő. Farkas S.: őskori leletekről Szentes vidékén. Arch.Ért.1899255. Zalotay E.i Csongrád vm. ősk. 15. Vaskó3, széle3fokú csiszolt kőbalta. Sz.M. 54. 35.1. Kavics ütőkő. Sz.M. 54. 55.1. 17. Szentee Hag yhe g y. A szőlő különböző pontjairól, az É-i magas partról, a Mecshalom környékéről, a Nagyvölgy mentéről, a Szeszfőzde mellől és a vasúti átvágásból tűzhelymaradványok, őrlőkövek, kőeszközök, tiszai ceerepek kerültek elő. 1929-ben arooe urna töredékeit találták meg Nagyhegyen.