KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
III. fejezet
- 4o gott szarvasaggance részlet. Emberi alsé állkapocs. N.M. 1895/58. 1-3. 16. Csongrád. Feketevári Ostelep. Megpörkölődött gabonamagvak. Sz.M. 54. lo5.1. 17. Szentes. Kistőke. Bronz lánizsavég. N.M. 1895/149. lb. 18. Szentes Vekermeder. Bronz lándzsavég. N.M. 1895/59.1. 19. Szentes Yekerpart Häidri •szarvasaggancs-balta, csiszolt kőgyalú töredéke.N.M. 1895/63. 1-2. • • • 20. Szentes vidéke. Csiszolt kőcsákány töredéke, bronz tokos véső füllel. N.M. 1892/84. 174, 176. 21. Szentes vidéke. falpcsöves agyagedény talpa, hosszában négy sor lyukkal,azok között 9-9 benyomkodott pontból képzett négy asögek. N. Mi 19oo A3.1. 22. Szentes vidéke. Kulacsalakú agyagedény, Gömbszeletalakű teste egyik felén laoos A tölcséres nyakhoz két oldalt kissé ives pántfülek támaszkodnak. Kézzel formált, simított, vöröses sárgára égett. N.M. 1892/116. 1. FIATALABB KŐKO R • Körös kultúra 2. Nagy Jaksorpart. A nagy Jaksor K-i csücskében kb. 12o m hosszan húzódé település. Sok .vékony, sűrún csipkedett, vagy egymást keresztező vonalakkal diszitett cserép. Átfúrt bütyökfülek, lábszerű edénytalpak, cserépbélyegzők. Csonteszközök, kőszilánkok, csiszolt, fűratlan kőbalta töredékek. Hálósulyok csomóban a paticsfala romjai között. 193o-ban kisebb ásatás volt ezen a helyen. Schupiter E.i Neolitikus telepek Szentes környékén. Dolg. 1931. 56. 3. Kökényzug. Molnár Ignácz Jaksor l.ss. tanyája mellett a Körös holt medrének magasabb partján terepbejárások alkalmával becsipke dett cserepekkel jelzett települést találtam. A.település kb 80-D00 m. hosszan húzódott a régi parton, a mai gáton belül Jelentés a Szentes-környéki terepbejárásról.!.