KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

II. fejezet

- 28 A Geda-halrai /III.19/ és Sáp-halmi /III.44/ temetőkhöz tartozó település mindkét esetben a halom lábánál helyezkedett el. Szintén cserépbogrács- és edény cserepek mutatták a helyüket. A felszínen található korongon készült edányoserepekjkáfe^ haszem darabok stb. mellett cserépbogrács töredékek bizonyították, hogy árpádkori előzményeken alapuló, de késő-középkori falu volt Szántón /III.16/, a böldi révnél /III.17/. Ugyanilyen leleteket találtam a vekeri átkelő közelében lévő Szentlászló, /III.29/ a Kőrőgy és Mágócs-ér szögében lévő Donát /III.47/ és a Veker partján lévő Tőke falu területén. Szentes az előkerült szórványos leletek szerint a kora árpádkortól kezdve lakott voLt /III.37/. Csak késő középkori cserepek mutatták Szentgyörgy falu helyét /III.5o/. Késő középkori szórványokat találtak a következő helye kens Bökény /III.57/, Dánháza /III.58/, Picsorhalom /III.59/ , Besenyőhalom /III.61/, Szentes Gogány-part /III.62/, Teás/Ili. 7o/ és néhány olyan helyen amit még nagyjából som lehet azonosítani: Szentes Yeker-meder /III.64/, Veker-zug /Hl.65/,Szentes homokbánya /III.69/. Ezek között főképen késő középkori sarkantyúk, fegyverek, kályhaszemek vannak. Vannak olyan középkori települések, amelyek az oklevelekben is szerepelnek és ma is léteznek, de a régi település pontosabb helye megállapítva nincs: Csongrád, Derekegyháza, Fábiánsebestyén, Győ, Mágocs, Szegvár, Teés /szórványos leletek is; /III.7o/. Egyedül Fábiánsebestyén az, amelynek templom helyét •• mostani katonai térkép is feltünteti./Azonoaitatlan k.k.falvak./ Más települések szerepelnek a késő középkori oklevelekben, fennmaradtak helynév /határ, halom, stb./ formájában, de helyűt azonositva nincs: Bökény /szórványos lelet is; III.57/, Hékéd, Szent-Mihály /szórványos lelet is; III.56/./Azonositatlan k.k. falvak./