FOLTINY ISTVÁN: A HALOMSÍROS ÉS LAUSITZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN / Régészeti Füzetek 4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
A halomsiros és lausitzi kultura nyomai szeged környékén
- 18 kednak el.'V Véleményünk szerint az edényt a Tószeg-C perié dus fejlett időszakában kell elhelyeznünk. Nagyjából hasonló formát mutat, de erősen kihajló peremű és plasztikusan diszitett egy bilisicsi /IV.t.13./, egy bogárzói /II.t.8./ ós egy baksi /IV.t.15./ urna. Ezeknek az edényeknek az időrendi helyzetére vonatkozóan nem egységesek a véle mények. A bilisicsi urnával Childs^ / foglalkozott behatóan és azt az általa felvett protolausitzi csoportba osztotta be. WüL39 vonseder / ezzel szemben kimutatta, hogy ezek az edények Alsóausztriában mindenütt kizárólag a középkori halom sirok kultúrája telepein lépnek fel. Ez a kultúra pedig semmiféle genetikai összefüggést sem árul el az Ausztria területén a Seine eke-féle D-perióduban fellépő lausitzi kultúrával. Véleményünk szerint közvetlen lausitzi rokonságnak ellene szól a füleknek a lausitzi kultúrában szokatlan elhelyezése,de a nyaknak és az alsó résznek az arányai sem felelnek meg az ebben a kultúrában általában szokásos arányoknak. Viszont lausitzi elem a csaknem vizBzintesen kihajló perem^ 0/ és a zeg-zugvonalaktól közrefogott bütyök,''' 1/ nem is szólva az erősen öblö södő hasról és a meredeken kúpos nyakról. A bogárzói urna /II.t.8./ megfelelőjét Ráczegresről* 2/ ismerjük. Az egyik marosvásárhelyi / edény ie párhuzamba állitható vele. A rácegresi és marosvásárhelyi urnák közelebbi lele tkörülményei ismeretlenek, igy kormeghatározás szempontjából 71/ Richthofen B.,i.m. Tai.13. Abb.f.- Ebért, Reallexikon,VII.Taf. 196. Abb.o.- Schránil J. i.m. Taf. 27. Abb.29. 39^ V.Gordon Childs: The Danube in Prehistory. Oxford. 1929.31932o.l. Fig. 174. 39/Willvonseder K. , Die mittlere Bronzezeit, 3. 157-161. 4</ M.Ebert, Reallexikon,VII.Taf .195.Abb.d.jRichthofen B. , i.m. Taf. 6. Abb.i. 41/ M.Ebert, Reallexikon, VII.Taf.196. Abb.i.-Tompa Ferenc:25 Jahre Drgesohiohtsforschung in Ongam. 24/25. Bericht der R.-G. Komission /továbbiakban Bericht/ 1934-35. S.99. 42/ Woeinaky Mór: Ráozegresi leletekről. Arch.Ert.1891.53.1. 43/Roska Márton: A Székelőid őskora. Cluj-Kolozsvár,1929.51.3. 1.- Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarhonban. Budapest I.k.1886.II.k.1892. III.k.1896. CCXÜV.t.bal alsó kép.