FOLTINY ISTVÁN: A HALOMSÍROS ÉS LAUSITZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN / Régészeti Füzetek 4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
A halomsiros és lausitzi kultura nyomai szeged környékén
- 16 larni 2V- halom sírok kultúrájába tartozó - temető egy sírjában a kerekalakú és koncentrikus körökkel díszített tövises bronzkorongok /VII.l-lo/éppen úgy a spirális korongokban végződő gyűrűkkel /IX.t.7-8, 12-16./ és spirális csövecskékkel /IX.t.ll., 17-18./ együtt fordultak elő, mint Bogárzón. Ez a tény feltétlenül a két terület között fennálló kapcsolat jele. A halom sirok kultúrájának magyarországi megjelenését Patay 2®/ a Tószeg-B periódus végére, elterjedését pedig már a Tószeg-C időszakra teszi. A mi bogárzői sirunk a halom sirok kultúrájának olyan tipikus edényformáját tartalmazta s a benne levő bronzok is olyan jellegzetesek voltak, hogy semmi esetre sem beszélhetünk e kultúra kezdő beszivárgásáról, hanem annak fejlett fokát kell e leletekben látnunk. Ezért a sir korát a harmadik periódus végére tesszük. Megemlítjük ezzel kapcsolatban, hogy Sohirmeisen a brünni schwarzfeldgaesei telep korát, amelynek leletei között a bogárzói edény már emiitett párhuzama előfordult, a középkor végére - a lausitzi kultúrát megelőző időből a lausitzi időszakba való átmenet idejére - helyezi. 2 7/ A vatyai kultúra formakörében otthonos, de az ausztriai és csehországi halom sirok kultúrájának is egyik gyakori formája a bogárzői két f üli, talpas tál /III.t.6./. Teljesen azonos példányt nem ismerünk a magyarországi leletanyagban. A forma előzményét megtaláljuk a kisapostagi szórványos leletek között.28/ A vatyai csoport Dunapentsléről származó ansa-lunatás és gazda29 gon diszitett talpas tálj a / áll még legközelebb a mi edényünk höz. Ez viszont a halom sirok kultúrájának hatását mutatja.' 0/ 25/ U.o. Taf. 38. Abb. 6-7. - A spirális korongokban végződő gyűrű: Taf. 38. Abb. 3.: a spirális csövecske: Tag.33. Abb.5. 26/ Patay P., i.m. 65-66.1. - S. 74-75. 27/ Sudeta. III. S. lo4. 28/ Mozsolice A., i.ra. X.t.16. 29/ Patay P., i.m. XII.t.7.; Tompa P., Bericht Taf. 29. Abb.3. 3o/ Patay P., i.ra. 83.1. - S. 95.
