FOLTINY ISTVÁN: A HALOMSÍROS ÉS LAUSITZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN / Régészeti Füzetek 4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

A halomsiros és lausitzi kultura nyomai szeged környékén

- 11 A Szeged-alsótanyai Bilisicsen /l.kép 4./ 19o2. okt. 6-lo. között végzett ásatás'/ alkalmával került elő egy kúpos nyakú, erősen kihajló peremű, bütyökkel, zeg-zugvonalat követő kiemelésekkel és beraélyedő pontsorral, valamint ujjbenyomásos rátéttel diszitett kétfülű urna. /lV.t.13./ Iszapolása és égetése elég Jó. Szürke. II 21, Szá 16, F 9 cm. Csongrád megyében, Mindszent községgel szemben a Tisza jobbpartján lévő Baka pusztán /l.kép 5./ előkerült leletet adoraányozott 1911. szeptember 11-én Vedrese István uradalmi tiszttartó a Szegedi Múzeumnak. Ez csonkakúpos nyakú, bütykökkel és -formájú kiemelkedésekkel diszitett, erősen öblösödő, kétfülű urna./IV.t.15./ Iszapolása és égetése jó. Vöröses szürke. M 21, Szá 15, P 9 cm. Versec-Gattáján /l.kép 6./, a vasútvonal mentén, a Bega-csatorna közelébenV Palotás József mozdonyvezető 1896. március 3oán több leletet talált. Ezek között van egy erősen profilált fenekű, magas hengeres nyakú, kétfülű edény./IV.t.16./ A fülek tövét kerek bemélyedések kötik össze. A füleknél s távolságuk közepén 3-3 függőleges irányú bemélyedés indul ki és halad a legnagyobb öblösödésig. Iszapolása és égetése közepes. Szürke. M 16, Szá lo, S 7 cm. ..... Az Ismertetett leletek közül csak a bogárzői és a dorozsmai, temetők származnak hiteles ásatásból; a temetkezésre vonatkozóan következtetéseket tehát csak ezek anyagából vonhatunk le.Sajnos, Móra feljegyzései itt is nagyon szűkszavúak. A sirok mélysége Szeged-Bogárzón 35-8o, Kiskundorozsmán 4o2oo cm között változott. Feltűnő, hogy mind a két helyen együtt 3/ A bilisicsi ásatásokról részletes jelentést közöl Tömörkény István: Arch. Ért. 19o2. 372-376.1. és 19o3. 5o-54.1. 4/ A leltárkönyv adatai ezen a helyen módosításra szorulnak. Gattája neve t.i. később Gátaljára változott. A hely nem a Bega, hanem a Berzava mellett van.