JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
Publikáció a MOB számára
- 38 Másik föld Benedek Ferencé. A kőanyag legtöbbnyire folyamban görgetett és nem bányászott, kisebb mértékben palásan hasitott mészkő és ritkán lágy homokkő. A falak - megmaradt magasságban kivülről a földbe épitett falak - a legalsó kőrétegekben igen szétomló, sovány, kavicsos habarccsal kötöttek, azután pedig különösen a palás- kövekből rakott részen egyszerűen földdel rakottak. Mellékhajók létezését több körülmény kizárja. 1. Az építmény korai és igen szerény volta. 2. Az északi oldalon kivül húzott kutató árok teljesen negativ eredménye. 3. Az északi fal belülről szintén stucco-bevonással bir. 4. Az egész építmény befedése kis fesztávolságú, szinte kuny hószerü fedelű volt. Egyetlen tetőcserép sem került elő; de égettség nyomát, égett réteget, vagy korhadásos jelenséget sem találtunk, ami faszerkezetes befedésre, vagy egyenesen fatetőzetre vallana. Ezzel ellentétben mindenütt, benn is, egyenletesen vastag kő-omladék került elő,a kunyhószerü félkörű befedés agyaggal, habarccsal rakott /vékonyan repesz tett/ palás kőből boltiveit volt. 5. Az omladék réteg a falakon kivül már teljesen megszűnt, ellenben azon kivül a keleti bejárat felső lépcsőfokának Pintjén, tehát az akkori római 3zinten mindenütt lácavicsolt talaj jelentkezett. 6. Felmerülhet esetleg az a feltevés, hogy mégxs három osztatú szentelyt kell feltételezni.A hosszanti falakon kivül, a pódiumok helyén kőtörmeléket azért nem talál tunk,mert az ddalhajók faszerkezetüek lettek volna. Az ásatás alapján megállapítható volt, hogy a tornácot tényleg két faoszlop tartotta, Valószínűleg szerény faszerkezetes és csak desz kával, zsindellyel v. szalmával fedett tetővel. Tetőcserepet még parányi töredékben sem találtunk az egész kutatás idején. Maga a széltében igazán csekély fesztávolságú szei-
