JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Publikáció a MOB számára

- 32 ­képezi a nyomon kiéért csatorna nyílást. Erősen érezhető még ott is a lefelé keskenyedő alapozási technika. A fal kifelé sima, részben quaderekből áll. Kép mutatja, mennyire nincs szerves kapcsolata a Valenti­nianus-fallal. Bs pompásan réteges, sőt a rétegek adták ki a bele faragott első pincelépcső fokalt. Északon már másfél ásónyomra jelentkezett. Belül hullázo­aan feldúlt volt. Yastags. 184-19o. A mai felszíntől 18o cm mé­lyen, kb. 2o cm-re kiugró, összesen tehát 185+2 x2»=225 cm. v. alapokkal. Az alap alja a felszíntől 24o cm mélyen, mert itt a talaj évszázadok folyamán nem hogy elmosódott volna, hanem el­lenkezőleg, erősen feltöltődött. Külső burka nem annyira quaderekből, mint jól beágyazott nagyobb mészkődarabokből. Belső rétegződés pompás. Kel. szárnyára épült a gazd. épület. Ugyanabból az irányból, mint a másiknál, a Duna felől ott is erős betörés, aláaknázás nyoma, de mintha itt nem sikerült volna. Alaprajz. Valent. fal 15o+16o « 31o cm mélyen alapozott. Torony alapozása lo-15-«l még kiugrik. " " felszíntől 135, alap mélysége 18o cm. Torony falazás elüt az eddigi tipusoktól. A táborfal ott erős, alapjaJciugrisju széleaftxuia aélyen van alapozva.,, fisak 50 cm—el magasabban mint a Tal. fal, tehát 31o-5o=26o-27o cm mé­lyen. Erős alap felett kivülről nagy quaderek borították. Tal. fal sebtiben készült, öntött ugyan, de már nem for­dítottak gondot a frontra. Habarcs nyomódott, kiálló része a ferdeségtől.../olvashatatlan/ A-nál a mai felszíntől 12o cm mélyen, 15-2o cm vastag be­tonos padló réteg. A táborfal ée toronyfal azonos kötőanyagú , sok tört tégla-szemcse van benne, ami a világosabb habarcsú lá­maszfalnál nincs meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom