HUNYADI ILONA: KELTÁK A KÁRPÁTMEDENCÉBEN : LELETANYAG / Régészeti Füzetek 2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

I. Dunántúl

- 59 láe úgy záródik, mint az előbbi karperecpárnál. Sárga-fekete pávaszemes üveggyöngy van rábúzva./Átm. 6.3 cm./ 6. Három db. bronztü, az egyik fibulaformájúan meghajlított. /Szőny, Kállay gyűjt./ Tatabánya

. Szórványos lelet6k a győri múzeumban: 1. 5.3 cm h. bronzfibula. Lt.si.49o./XVIII.t.3/ 2. 5.4 cm h. LT.1.

tip. felsőhúros, 2-2 csav., bekarcolt fenyőmintával diszitett kengyelü és rovátkolt lábú bronzfibula. Lt. sz. 491 /XIX.t. 3/. 3. 6 cm átm. félkörös átmetszetü tömör bronzkarperec. Egyik vége elhegyesedik és belejár a másik végbe. Lt.sz.492. 4. 6 cm átm. kerek átmetszetü bronzhuzal karperec, vége kis,kétszer profilélt pecsétlőben végződik. Lt. sz. T2. 7, 5. 2.3 cm átm. nyeregalakúan hajlított bronzhuzal gyürü. Lt. sz. 493. Békásmegyer

. A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet 1936- ban a Duna partján feltárt egy kelta fazekaskemencét, mely mellett a hozzátartozó szemétgödör is előkerült. Az ásatást Nagy Lajos

1/ publikálta, a következőkben az ő publikációja alapján ismertetjük a leleteket. A kemence formája Nagy Lajos szerint az általános késő kelta formát mutatja, mely már több példányban ismeretes. Agyagos földből ástak ki egy körtealakú részt, és azt egy folyosóval toldották meg. "A kemence alsó része 42 cm magas volt, efölött kezdődött a mesterségesen készített és a körtealakú részre támaszkodó u.n. rostrész, melyet a kemence egész hosszában végigfutó 22 cm széles, a nyersanyagból meghagyott rész támasztott aIá." /XCVI.t. 1-2, alaprajz XCII.t./ Az egész kemence 19o cm h. A rostlemez sürün át volt lyuggatva. A kemencében és a mellette levő szemétgbdörben előkerült leletanyag teljesen egyöntetű, amit az is bizonyít, hogy a kemence felásásakor belül visszama 1/ Nagy Lajos, Békásmegyeri késő La-Téne fazekaskemence. AÉ.1942. III.f.3.kötet.