BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)

- 70 - I lyi jellegüeknek tartja s élesen elválasztja a Kijevi- csoport 297 faszerkezetes tumulusaitól. / A régebbi Kijevi-csoport idősebb szakaszában /Kr.e.VII.-V. sz./ a faszerkezetes tumulusok voltak elterjedve. Ezekben még az ősi szkita nyújtott csontvázas temetkezés az uralkodó, csak a fiatalabb szakaszban /Kr.e.lV.-Ill.sz./ figyelhető meg a "ham­vasztásos sirritusba az átmenet. A Kijevi-csoport hamvasztásos sirritusai közt van egy tipus, mely nagy hasonlóságot mutat az Alföld-csoport tumulusos hamvasztásos ritusával. A pástyrskojd. tumulusok közt mutatta ki ezt a tipust először Chvojku,ki e tu- mulus ok at feltárta. Szerinte ezek a tumulusok alacsony halmok, álualában csak l-l 1/2 m magasak. A földhányás alatt egy réteg égetett agyag fekszik, melyre az elégett emberes ont okat helyez­ték. Az égett csontok köré helyezték el a sirmellékleteket.ál­talában 2-5 agyagedényt, köszörükövet, bronz- és vasdiszeket , illetve eszközöket. Ezek a sirtipusok Ebért szerint már átve ­zetnek a szarmata periódus urnasiros kultúrájához. 25 0/ Az ismertetett pastyrskojei tumulus de tökéletes analogiá ­ját nálunk a már emiitett monaji tumulus adja. A monaji halom magassága mintegy két méter volt. Az égett csontokat itt vas­tag, faréteg fedte. Az égett csontok e halomban szintén agyag ­tapasztáson feküdtek. Datálás szempontjából fontos az a tény, hogy az agyagtapasztás alatt egy korong olt edény töredéke fe ­299 , kudt. yV így ezt a tumulus-tipust az Alföld-csoport anyaga ­ban időben is össze lehet kapcsolni a Kijevi-csoport pastyrsko­jei tumulusaival. A monaji halomhoz hasonló konstrukciót mutat a méhii kifosztott tumulus is. A sir-üregben itt is agyagta ­pasztás nyomaira bukkantak. 50 0/ Végeredményben tipológiailag ehhez a tumulus-tipushoz lehet sorolni a zöldhalompusztai hal­mot is. ' Az elmondottakat összegezve & következőket állapithatjuk meg: ?97/ S ' j.mirs . • 1956. 102.sW:. 1. 2^8/ Ebért 1929« 94.1. 299/ Csorna 1887. 300/ loysch 1909-

Next

/
Oldalképek
Tartalom