BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)
- 33 - I régiójába esik, hol ezek Tiszalökön /XVIII.t.3/, Tápiószelén / XXV. t.9/, Ha-trv-an-Boldogon /XXVIIJ.t. 11-14/ és Csépán /XXIX.t.3/ ke 140 rültek elő. A Gyomai-alcsooort területén Szentesen / és Békés141 csaba-Fényesen /találtak virágcserépaláku bütykös bögréket.Ezen edénytipus datálásánál fontos támpont az, bogy a Hatvan-boldogi bögréket /XXVIII.t.11-14/ három korongolt La-Tene tipusu edénnyel egy lelhelyről hozták be a Nemzeti Muzeumba; de a többi példányok is hasonló körülmények között kerültek elő. A virág cserépalaku bütykös urnák és fazekak nagy számban szerepelnek a 142 Kustánfalvi-csoportban. / Az Erdély-csoport területéről a virág cserépalaku bütykös urnák a hamvasztásos temetkezési ritussal 143 együtt hiányoznak, annál gyakoribbak a bütykös fazekak. / A íbdóliai-csoportban mind a virágcserépalaku bütykös urnák, mind a 144 fazekak igen elterjedtek. / Sulimirski szei-int az ukrajnai sdsfcta és preszkita sirokban főleg a virágcserépalaku bütykös fazekak a leggyakoribbak. A podóliai preszkita anyagból a virágcserépalaku bütykös edények teljesen hiányoznak,s csak a szkita i145 dőkhen jelennek meg itt. / Magyarország karavaskori régészeti anyagában mind a virágcserépalaku bütykös fazekak, mind az ur nák képviselve vannak. Legszebb példányai e tipusnak a dályai Iáé preszkita temető leletei közül kerültek élő. /A virágcserép- . alakú bütykös bögrék analógiái a szomszédos területek régészeti anyagában azonban nem találhatók meg, igy ezt az edénytipust helyi, thrák gyökerekből eredő, de az Alföld-csoportra jellegzetes szkitakori készítménynek kell tartani. A virágcserépalaku bütykös edények szereplését az Alföld-csoport anyagában a La-Tene I és II periódusai közé helyezhetjük, mivel eleietek legnagyobb része már korongolt edényekkel,sőt jellegzetes La-Tene II edénnyel is került elő. Az Alföld-csoport anyagának fert ismertetett négy fő edénytípusa nagy vonásokban nemcsak az alföldi, hanem a szomszédos säcita régiók anyagára is jellemző. így ezek az edények - bár legin140/ Csallány-Párducz, XXXVIII.1.10,XLVIlI.t.18. 141/ Párducz 1942.XII.t.2. 142/ Böhm-Jankovich 1936.VI.t.5,VII.t.7,XV.t.1, XVIII.t.3,XIX.t.2-3. 143/ Kovács 1915- 276.skk.l. 144/ Suli mirski 1936.XIV.t.4, XVII.t.l,2,9,10,11,12. 145/ Sulimirski 1936. 108-109.1. 146/ Hof filler,11.t.
