BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)
- 23 - I vényi példány nagyszámú, különböző korú anyaggal együtt került a muzeumba, nem is biztos, bogy szkitakori. A másik urna a szabcilcsmegyei íetneházáról való. Az egyik urna tehát a Gyomai*-, a másik a Zöldhalompusztai-alcsoport határterületéről származik. így az idősebb urnatipus a Tápiószentmártoni-alcsoportból úgyszólván teljesen hiányzik. Csupán csökevényes formájában szerepel itt néha a bütyökdisz, nemcsak az urnákon /XXIV.t.4, XXVT.t.l/,de még kis, kettőskupaláku fazékszerü edénykéken is /IX.t.15/« Még két darab simafelületü urnát ismerek az alcsoport területéről; az egyiket Tiszalökön /Szabolcs m.XVIII.t.2/, a másikat Zomborban /Bácsbod rog m. XXVIII.t.l7/talélták, tehát mindkettőt az alcsoport határterületén. Feltűnő, hogy nagyobb számban szerepelnek a bütykös, és bütyöknélküli Villanova-tipusu urnák a Zöldhalompusztai- és Gyomai- alcsoportok területén. így a Zöldhalompusztai-alcsoport an régészeti anyagából Muhi-Kocsmadombról / igen sok ilyen urnalelet került elő /XXX.t.2,6,9/. A szobi leletben is szerepel egy t lyen töredék /XXXI.t.5/« Ismeretesek ilyenek még Szügyről/XXXII. t.l/ és Köbölkutról is /XXXII.t.3/. Ilyen tipusu urnákat táit fel 98 Márton Lajos Gyöngyösön. / Hasonlók töredékére bukkantak Mesze99 sen is. / A Gyomai-alcsoport területéről Hódmezővásárhely- Kishomokon találtak bütykös Villanova-szerü urnákat. l u"V Ehhez hasonlókra bukkantak Békéscsaba-Fényesen is. lü 1/ Bütykös Villanovaszerü urna került elő még a szenteskörnyéki szkita temetőkből Lehet, hogy még ez szórványos jelenség s a részleges kutatások később az Alföld közepéről is több Villanova-szerü urnát hóinak felszinre. Ma azonban erről a vidékről a tépiószelei példányoH kivül mást nem ismerünk. A Tápiószentmártoni-alcsoport többi példanyai, vagy a Zöld halompusztai- vagy a Gyomai-alcsoport határvidékéről kerültek e10» így tehát a szkita Villanova-szerü urnák az Alföld északi és déli szegélyén két nagy csoportban helyezkednek el.Az Alföld közepén ezek az edények úgyszólván ismeretlenek. 97/ Lásd még Leszih 1939. 98/ Márton 1908.4.é.és 38.sk.l. 99/ Leszih 1939.79.1. 1Oo/ Fárducz 1940.VI.t.3,VII.t.24, IX.t.9,10, 12,14. 101/ Párducz 1942.VIII.t.48,49,50,XII.t.10,11. 102/ Csallány-Párducz XII.t.11.
