Ihász István szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 4 - XX. század. A túlélés rövid évszázada 1900-1990 (Budapest, 2007)

Baják László: 17. terem. A trianoni Magyarország a kormányzóválasztástól az utolsó békeévig (1920-1938)

így joggal tekinthetjük egyben az első magyar sportminiszternek is. Nem független ettől, hogy az 1936-os olimpián Magyarország, nagy szenzációt keltve 10 aranyérmet nyert és ezzel az országok rangsorában a 3. helyen végzett. A Pozsonyból és Kolozsvárról menekített egyetemeket Pécsen és Szegeden telepítette le Klebelsberg. Szeged ezen kívül is sokat köszönhet neki, hiszen a Temesvárról menekült Csanádi püspökség és Hittudományi Főiskola részére itt épült meg a Dóm tér nagyszabású épületegyüttese, melynek színpadias környezetét egyben szabadtéri játékok rendezésére is ki lehetett használni. Klebelsberg Kuno hívta a szegedi egyetemre Szentgyörgyi Albertet, aki többek között a „C" vitamin felfedezéséért 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Szentgyörgyi Albert esete azonban szinte kivételesnek számított. A számos magyar Nobeldíjas közül egyedül ő élt Magyarországon a díj odaítélésekor. A területileg megcsonkított és toleranciában is beszűkült ország gazdasága a korábbi állapotához képest jóval kevesebb tudóst és műszaki alkotót tudott foglalkoztatni. A nagyfontosságú magyar találmányok zöme már külföldön valósult meg, illetve került gyártásra, mint például Kandó Kálmán első villamos vasútja, Jendrassik György gázturbinája, Mihály Dénes képátvivője, Neumann János számítógépe vagy Goldmark C. Péter színes televíziója stb.. Külföldön élt számos szellemi alkotó és művész is Korda Sándortól Moholy Nagy Lászlóig. A kultuszminiszternek köszönheti viszont létét a Budapesti (Sváb-hegyi) Csillagvizsgáló és a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet. Magyarország nemzetközi kulturális és tudományos életbe való betagolását szolgálta a külföldi magyar intézetek létrehozása Bécsben, Berlinben, Zürichben és Párizsban. „Gondoskodni kell... arról is, hogy kellő számban álljanak oly férfiak, különösen szakemberek rendelkezésre, kik teljesen európai színvonalon vannak, s így minden működési téren... elsőrangú erőkre támaszkodhassunk" - fogalmazta meg Klebelsberg. Évente kb. másfélszáz magyar diák tanulhatott külföldön az Országos Ösztöndíjtanács jóvoltából. Klebelsberg Kuno tekintélyét világosan mutatja, hogy a gazdasági problémák mellett is képes volt elérni, hogy Magyarország a jövedelmének nagyobb részét fordítsa oktatásra és kultúrára, mint a Monarchia vagy az utódállamok. Kecskemét város a díszpolgári oklevelének indoklásában így foglalta össze a miniszter érdemeit: „...nagyméltóságú thumburgi dr. gróf Klebelsberg Kuno magyar kir. vallás és közoktatásügyi miniszter úr, országgyűlési képviselő, a M. T. Akadémia tagja, számos magyar és külföldi érdemrend tulajdonosa, az ország közművelődési viszonyainak rendezésével, a magyar műveltség külföldi jó hírnevének terjesztésével, a külfölddel való szellemi kapcsolatok sikeres kiépítésével, a magyar ifjúságnak a nyugati országokban való nevelése előmozdításával, főiskoláink nagyarányú fejlesztésével, középiskolai oktatásunk átszervezésével és tökéletesítésével, az egész országban az elemi iskolák tömeges létesítésével, a magyarságnak a tudás hatalmával való megerősítése érdekében a legnagyobb magyar államférfiakhoz méltó nagyvonalú... lendülettel... kifejtett... kiváló érdemeire való tekintettel...". Klebelsberg természetesen elsők között kapta meg a magyar tudomány, irodalom, művészet és közművelődés fellendítése érdekében kifejtett tevé-