Ihász István szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 4 - XX. század. A túlélés rövid évszázada 1900-1990 (Budapest, 2007)

Baják László: 16. terem. A boldog békeidőktől a monarchia összeomlásáig (1900-1919)

chiát fokozta, az ellátási nehézségeken és a szociális problémákon viszont nem segíthetett. Nem valósult meg a földosztás és már nem kerülhetett sor a választásokra sem. A tömegek elégedetlensége és radikalizálódása miatt a megriadt szociáldemokrata vezetők példátlan módon politikai tárgyalásokba kezdtek a zavargások szítása miatt fogházban ülő kommunista vezetőkkel, elsősorban a Szovjet-Oroszországban pártvezetővé választott Kun Bélával. Károlyi Mihály később így írta le a meglepő helyzetet: „A fogoly Kun, aki még testén viselte a rendőri ütlegek nyomait, ekkor már diktált és a szocialista miniszterek tudomásul vették utasításait... Kun Béla később elismerte, hogy ez a váratlan győzelem teljesen meglepte. Ő a maximumot követelte, de nem számított rá, hogy azt meg is fogja kapni. A hatalom az ölébe hullott. Erről a sorsdöntő határozatról sem a kormány nem szocialista tagjainak, sem nekem nem szóltak." A kommunista hatalomátvételhez vezető utat azonban végső soron az antant nyitotta meg. Az újabb drasztikus területi követeléseit (Vix-jegyzék) a kormány nem fogadhatta el és lemondott. Bíró Mihály: Búcsúztató. Halotti ének az Osztrák-Magyar Monarchia felett c. könyv reklámja (plakát, 1918) Hatvány Lajos sorainak felhasználásával megrajzolt, kontúrozott emléklap, az őszirózsás forradalom napi történéseit ábrázoló jelenetekkel Március 21-én az utcákon kiáltvány jelent meg, amely Károlyi hamisított aláírásával közölte, hogy a köztársasági elnök a munkásság képviselőinek kezébe adja a hatalmat. A megalakuló Tanács(=szovjet)köztársaság elvetette a demokráciát és a magántulajdont, de magáénak vallotta a proletár internacionalizmus elvét. Újjászervezte a törvényhozó és végrehajtó hatalmat,