Ihász István szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 4 - XX. század. A túlélés rövid évszázada 1900-1990 (Budapest, 2007)

Baják László: 16. terem. A boldog békeidőktől a monarchia összeomlásáig (1900-1919)

A kezdeti háborús lelkesedés azonban az idő múlásával egyre fogyott. Az antant már az első pillanatban jelentős túlerőben volt, mivel 6 miliió frontkatonájával szemben a központi hatalmak csak 4-et tudtak szembeállítani. A helyzet később, különösen, ha az eltérő gazdasági lehetőségeket is figyelembe vesszük, jelentősen romlott. Amíg a központi hatalmak csak a Balkán-háborúkban kivérzett Bulgáriát és Törökországot tudta szövetségi rendszerébe vonni, addig az antant 1915-ben Olaszországot, 1916-ban Romániát, 1917-ben pedig az Egyesült Államokat és Görögországot vonultatta fel maga mellett. A Monarchia helyzetét tovább nehezítette, hogy egyszerre három, sőt négy különböző fronton kellett helytállnia. Noha bolgár segítséggel legyőzte Szerbiát, német segítséggel pedig Romániát, visszaszorította az oroszokat (gorlicei áttörés) és az olaszokat (caporettói áttörés), 1917-re kezdett reménytelenül kimerülni. Még 1916 végén meghalt Ferenc József, a Monarchia immár 68 éve uralkodó császára és királya, mintegy jelezve, hogy a „hosszú 19. század" végérvényesen véget ért és egyben megkezdődött Magyarország történetének talán legtragikusabb fél évszázada. Az utód, IV. Károly sietős budai koronázása középkori pompával, de baljós előjelek Az oroszok dúlta sáros! falvak megsegítésére kiadott sorsjegy Földes Imre grafikájával, 1916 Bíró Mihály hadikölcsön-jegyzésre buzdító plakátja, 1917 Moldován: Hadifénykép kiállítás (plakát, 1916)