Ihász István szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 4 - XX. század. A túlélés rövid évszázada 1900-1990 (Budapest, 2007)

Baják László: 16. terem. A boldog békeidőktől a monarchia összeomlásáig (1900-1919)

a generátor, a transzformátor, az akkumulátor és a modern wolframszálas izzólámpa is. 1901-re már 14000 km telefonhuzal szolgálta a távközlést és 1893 óta működött Budapesten a rádió őse, a Telefonhírmondó, Puskás Tivadar találmánya. Terjedt a benzinmotor használata is. 1900 őszén a magyar automobilsofőrök már autóklubot alapítottak, hogy 1901 -ben megrendezzék az első autóversenyt és két évvel később megkezdődjön a magyar autógyártás. (A benzinmotorok máig nélkülözhetetlen alkatrésze, a karburátor szintén magyar találmányként született meg.) 1909-ben felszállt az első magyar motoros repülőgép is a pesti Rákosmezőn. A gazdasági fejlődés természetesen mélyreható társadalmi változásokkal járt együtt. A gyorsan növekvő népesség rohamosan polgárosodott. A mezőgazdaságból élők arányszáma csökkent és megszületett a modern nagyipari munkásság. 1910-ben már az ország 62 városában élt a lakosság majdnem egynegyede. A fejlődés azonban nem volt egyenletes. Budapest az 1910-es évekre a több mint egymillió lakosával Európa 6. legjelentősebb városa lett és minden tekintetben világvárosi jelleget öltött. A vidéki városok csak jóval lassabban követhették a példát, társadalmuk jórészt kispolgárias maradt. A falvak között pedig sok volt a polgárosodás elől elzárt település, amely például a múltból örökölt egészségtelen földbirtokviszonyok miatt sínylődött. Magyarországon magas volt a nagybirtokok és azon belül is forgalomképtelen (például hitbizományi) birtokok aránya. A földbirtokosok 0,1 %-a tartotta a kezében az összes földterület 32,3%-át. Az egyenlőtlen fejlődés más szempontból is súlyos következményekkel járt. Az ország jórészt nemzetiségek által lakott széles peremterületei szintén elmaradtak a fejlődésben, ami megnövelte az itteni lakosság fogékonyságát a szomszéd országok, Románia, Szerbia, Oroszország pánszláv és irredenta propagandája, illetve általában a nacionalista propaganda iránt. Ez később feloldhatatlan problémának bizonyult, noha 1868 óta, Európában eléggé példátlan módon, liberális nemzetiségi törvény volt érvényben. Az ország polgárosodottabb nemKossuth Ferencet, a Függetlenségi- és 48-as Párt vezérét népszerűsítő üvegpohár, 1905 körül