Körmöczi Katalin szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3 - A török háborúk végétől a Milleniumig - A XVIII-XIX. század története (Budapest, 2001)

10. TEREM Magyarország a XVIII. században (Németh Gábor - Aczél Eszter)

20. Hadik András gróf (1710-1790), rézmetszet, XVIII. század második fele A század második felétől fellelhetjük közöt­tük a francia felvilágosodás műveit is. Az egyházi alapítású nagy könyvtárak mellett a Telekiek, Rádayak, Festeticsek és Szé­chenyiek könyvtára messze földön híres volt. A vágtapolcai könyvtárszoba aranyo­zott szegélylécekkel és medalionokkal dí­szített almazöld szekrényeihez egységes burkolat, ajtók és ablakok tartoznak. Az üvegezett könyvszekrényekben korabeli könyvek és a főúri életforma egyéb kellé­kei, órák, pipák, hangszerek és más hasz­nálati, illetve dísztárgyak tekinthetők meg. A barokk udvartartás ünnepségeitől el­választhatatlannak számított a zene. Az Esterházyak fényűző kismartoni és fertődi kastélyában zajló zenei élet európai hírű volt. A fertődi kastélyt a hatalmas parkkal, operaházzal, híres képtárának helyet adó galériával a kortársaktól a „fényes" jelzőt kiérdemlő Esterházy Miklós (1714-1790) építtette saját elképzelései alapján (21. kép). A bécsi klasszicizmus nagy mestere, Joseph Haydn (1732-1809) osztrák zene­szerző (1761-1790 között) volt a herceg udvari muzsikusa. A könyvtárszobában megtekinthető baryton „fényes" Miklós hangszere volt, Haydn mintegy másfél száz darabot komponált a Johann Joseph Stadl­mann udvari lant- és hegedűkészítő által alkotott remek hangszerre (22. kép). Az Esterházyak műpártolását és fényűző mu­latságait Bessenyei György énekelte meg: „A Muzsikussal ez Herczegi Háznak Mind ki-válogatott Emberekből állnak, Áriát, Concertet magokkal találnak Szép ékes Operát midőn kell csinálnak." Az aranyozott hárfa hasonlóan kivételes zeneszerszám. A hagyomány és a fennma­radt adatok alapján Pierre Joseph Cou­sineau udvari hangszerkészítő alkotása a gyászos véget ért Marie Antoinette (1755— 1793) tulajdonából származik. A francia ízlés és divat mindenre kiterjedő hatását mi sem bizonyítja jobban, mint a rokokó festmények gáláns jelenetei alapján Watteau­ruhának nevezett abroncsszoknyás, uszá­lyos női viselet (23. kép), amely a terem­ben látható társához hasonlóan a Majthé­nyiaktól származik, az udvari díszruhák jellegzetes emléke. Mária Teréziának a felvilágosodás eszméi által áthatott törekvéseit fia, II. József (1780-1790) a felvilágosult abszolutizmus róla elnevezett jozefinista szakaszában vit­te véghez társadalmi, politikai, vallási és kulturális reformjaival. Ezek a politikai és kulturális reformok - cenzúra-, türelmi ren­delet, társadalmi modernizációs intézkedé­sek, jobbágyrendelet, népszámlálás elren­delése, a nemesség megadóztatásának ter­ve - az ország „alkotmányának", külön kor­mányzásának kétségbe vonásával párosul­tak. Kiállításunkon J. F. Beer „II. József türelmi rendeletének allegóriája" című (1782) rézkarca képviseli rendeleteinek egész sorát. A protestánsok vallásgyakor­latának szabadabbá tételét, a vallási erő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom