H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

5. TEREM - Hunyadi Mátyás kora (XV. század második fele)

34. Reneszánsz oszlopfő, Buda, királyi palota, 1470 után újítási rendszert, és a nemesfémtartalom szilárd meghatározásával elejét vette a további pénzromlásnak. Uralkodása alatt indult újra a közel száz éve megszakadt garasverés. Az arany- és ezüstpénzein megjelent Madonna-ábrázolás - a Patrona Hungáriáé alakjának tudatos megjelenítése - évszázadokon át a magyar pénzek állandó motívuma maradt. Az országgyűlési határozatokat rögzítő királyi decretumok közül kiemelkedik az 1485. évi országgyűlésre készített törvénygyűjtemény, a Decretum Maius (Nagyobbik Törvény), mely nyomtatásban is megjelent. A 78 cikkelyes decretum összefoglalta a korábbi királyi rendeleteket, szabályozta a peres eljárások lebonyolítását, növelve a vármegyék szerepét a nagybirtokkal szemben, körülírta a nádor jogait. Mátyás személyi politikája révén az országos és udvari méltóságot viselő, régi nagybirtokos családok mellé újak is emelkedtek az arisztokrácia soraiba, akikből a birtokadományok révén az ország legtekintélyesebb urai kerültek ki. A kisbirtokos sorból nagy karriert befutó Szapolyai testvérek egy adománylevelét mutatjuk be, amelyben a királytól az eretnekek (cseh kelyhesek) és a lengyelek elleni harcokban tanúsított bátorságuk jutalmául Trencsén várát kapják zálogba. Az oklevelet az uralkodó saját kezű aláírásával erősítette meg. A KIRÁLYI UDVAR Mátyás bevételeinek jelentős részét fordította tudomány- és müvészetpártolásra. Neveltetésének és személyes érdeklődésének mindenképpen szerepe volt ebben, de felhasználta tekintélyének emelésére is. Itália és a vonzáskörébe tartozó Dalmácia után a reneszánsz először Magyarországon jelent meg. Megerősödésében szerepe volt Mátyás Aragóniái Beatrix nápolyi királylánnyal kötött házasságának. A korai magyarországi reneszánsz all'antica jellegű. Az all'antica (az ókori rómaiak módjára készült) épületeken a külön kifaragott tagozatok, ajtó- és ablakkeretek kaptak hangsúlyos szerepet. Meghonosodását a kőművesekre és kőfaragókra tagolódó itáliai munkaszervezet átvétele tette lehetővé. Mátyás építkezéseit a késő gótika és a reneszánsz díszítőelemeinek egymás mellett élése jellemezte. Nagyszabású építkezései során átalakult a budai palota keleti és nyugati szárnya, ahol reneszánsz függőkert is készült. A palotai ásatások során előkerült töredékek a palota reneszánsz faragványainák gazdagságáról tanúskodnak, és lehetővé teszik az elpusztult ajtó- és ablakkeretek rekonstruálását (34. kép). A visegrádi palota díszudvarának 1484-es évszámmal megjelölt kerengője fölött reneszánsz loggia készült, az udvar közepén reneszánsz szökőkút állt. Késő gótikus stílusban épült át a Szent István alapította székesfehérvári királyi prépostsági templom, ahol a király temetkezési kápolnája is felépült. Mátyás a cseh és a német területen reprezentációs céljainak szolgálatába a késő