H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

6. TEREM - Magyarország három részre szakadása. A török hódoltság (XVI. század második fele - XVII. század) (Gerelyes Ibolya)

46. Opál kővel díszített násfa, XVI. század első fele tekkel rendelkeztek a mohácsi csata helyszínéről és lefolyásáról. A kétoldalas kompozíció jobb oldalának közepén a testőrei által körülvett Szulejmán szultán lovon ülő alakját látjuk, előtte ágyúkból emelt torlasz, amely mögül janicsárok tüzelnek. A bal oldali képen egy patakok által szabdalt mezőn magyar és török katonák kézitusája zajlik, a háttérben - a valóságnak megfelelően - a csatatérnek hátat fordítva menekülő magyar lovasokat ábrázolták. Valamivel későbbi eseményhez, a magyar Szent Korona történetének egy máig nem teljesen tisztázott epizódjához kapcsolódik az oszmán krónika másik núniatúrá'ya. 1529 őszén, a sikertelen bécsi hadjáratra igyekvő Szulejmán szultán Budán megerősítette I. (Szapolyai) Jánost a magyar királyságban, sőt, átadta neki az elfogott Perényi Péter koronaőrtől birtokába került magyar Szent Koronát is. A részleteket pontosan nem ismerjük, de az tény, hogy a korona 1529-ben valóban megjárta Szulejmán táborát, majd János királyhoz került, aki azt magával menekítette Erdélybe. A képen a trónusán ülő I. Szulejmán szultán látható, amint egy, a magyar Szent Koronára kevésbé, az ún. Bocskaikoronára sokkal inkább emlékeztető koronát nyújt át a török kaftánt, ám magyar süveget viselő János királynak. Buda vára 1541. évi elfoglalását ábrázolja a harmadik, ugyancsak Arifi krónikájából való török miniatúra. Ismét Szulejmán szultán került a kép középpontjába, előtte áll I. János özvegye, Izabella királyné, karján a csecsemő János Zsigmonddal (1556-1571). Az előtérben a magyar kíséret tagjai csoportosulnak, közöttük Fráter György váradi püspök, később bíboros, Erdély koronázatlan ura. A háttérben a várba beszivárgó, azt csellel elfoglaló janicsárokat látjuk. A korabeli ötvösség magas technikai színvonalát tanúsítja az a kifinomult művészi ízléssel elkészített opálköves násfa, amely a hagyomány szerint Izabella királyné tulajdonában volt (46. kép). Az ország területén osztozkodó két idegen uralkodó, I. Ferdinánd, illetve I. Szulejmán portréját ismeretlen XVI. századi festők készítették el, az utóbbit minden bizonnyal egy Tizianót követő itáliai mester. A korabeli dokumentumok nem kevesebb, mint négy, Tizianónak tulajdonított Szulejmán-portrét említenek. János Zsigmond erdélyi fejedelem arcvonásait Domenicus Custos német metsző örökítette meg. RENESZÁNSZ EMLÉKEK A XVI. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON A megjelenésekor főleg az udvarhoz kötődő reneszánsz stílusirányzat szélesebb körű elterjedésében Mátyás király halála után az arisztokrácia jelentős szerepet játszott. Az egyik legbőke-