H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

7. TEREM - Erdély és a királyi Magyarország (XVI. század második fele - XVII. század) (H. Kolba Judit)

67. Habán fűszertartó Pálffy-címerrel, 1667 XVII. század utolsó harmadából (68. kép). Sötétkék alapon, fehér ónmázzal készült, tulipánokkal és nagy levelekkel, oromzatán szőlőfürtökkel és szirénekkel díszített csempékből áll. ZRÍNYI MIKLÓS, A KÖLTŐ ÉS HADVEZÉR (1620-1664) Gróf Zrínyi Miklós, a szigetvári hős dédunokája az egyik leggazdagabb főúri család tagja, Csáktornya ura, a század legnagyobb magyar hadvezére és költője volt. Világosan látta, hogy elérkezett a meggyengült törökök kiűzésének ideje. De azt is jól látta, hogy ebben a harcban a magyarságnak is részt kell vállalnia. „Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik és jó vitézi resolutio (példaadás)" - ez Az török áfium ellen való orvosság című nagy művének alapgondolata. A hadtudományokban jártas katonaként alaposan kivette részét a törökellenes küzdelemből: 1664-ben indított téli hadjárata során csapatai felégették az eszéki Dráva-hidat, ekkor egész Európa ünnepelte. Kanizsa ostrománál viszont nem kapott elegendő segítséget a bécsi hadvezetéstől, sőt az általa építtetett Új Zrínyivárat feladni kényszerült. Az 1664. évi vasvári békében a bécsi kormányzat szégyenletes alkut kötött: elismerte az 16601664 közti török foglalásokat. Zrínyi még ugyanebben az évben meghalt egy vadászaton, s ezzel a magyar rendek legsokoldalúbb vezérüket vesztették el. Maradandóbbnak bizonyultak gyönyörű magyarsággal írt irodalmi és költői művei: a Szigeti veszedelem, melyben az 1566-ban Szigetvár védelmében hősi halált halt dédapjának állít emléket. A Vitéz hadnagy, a Tábori kis tracta és a Mátyás király életéről való elmélkedések című munkáiban a magyar nemzeti sereg megteremtését tervezte. A WESSELÉNYI-ÖSSZEESKÜVÉS A vasvári béke után rohamosan nőtt az elkeseredés, még a királyi Magyarország főnemessége is szembefordult a bécsi udvarral. Wesselényi Ferenc nádor vezetésével Zrínyi Péter horvát bán, Nádasdy Ferenc országbíró és /. Rákóczi Ferenc szövetkezett: elkeseredésükben az Erdélyhez hasonló török függőséget is vállalták volna. Mozgalmuk elszigetelt maradt, résztvevői meghaltak vagy önként feladták magukat. Bécs ezúttal nem gyakorolt kegyelmet: 1671-ben halálra ítélték és kivégezték Nádasdyt, Zrínyit és Frangepánt. Rákóczit anyja, Báthori Zsófia 400 000 forinton váltotta meg. Az ún. Wesselényi-összeesküvés bukása megtorlást hozott az országra is. /. Lipót (1657-1705) a kivégzettek birtokait elkoboztatta, a rendi alkotmányt felfüggesztette. A Habsburg-megtorlás elől