H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

6. TEREM - Magyarország három részre szakadása. A török hódoltság (XVI. század második fele - XVII. század) (Gerelyes Ibolya)

52. Török bőrköpeny XVI. század gyak: a távoli Kínából hozott finom porcelántálak és -csészék, az ugyancsak kínai és Európában ritkaságnak számító, különleges szépségű, zöldmázas szeladon edények, valamint a szíriai fazekasság termékei is. Ez utóbbit egy türkizmázas fazék képviseli. Az oszmán kerámiagyártás két kiemelkedő központjának termékei: az Európa-szerte híres és kedvelt izniki, majd később a kiitahjai fajanszedények is eljutottak a magyarországi hódoltságba. Egyik legszebb darabjuk az az 1570 körül készült izniki fajansztál, amelynek virágaiban, a vörös színnel megfestett rózsákban és tulipánokban a későbbi magyar népművészet kedvelt motívumaira ismerhetünk. A XVI. század első felétől a magyar főúri és nemesi családok tulajdonában feltűntek az akkorra már Európában is divatossá vált török szőnyegek, hímzések és díszfegyverek. Az oszmán ötvösség klasszikus korszakának legszebb darabjait idézik azok a türkizekkel, illetve inkrusztált nefritekkel díszített pallosok, amelyek közül az egyik a hagyomány szerint Zrínyi Miklós (1620-1664) horvát báné, a híres hadvezéré és költőé volt (51. kép), míg a másikat gróf Esterházy János adományozta a Nemzeti Múzeumnak a múlt század elején. Ez utóbbi minden bizonnyal a XVII. század végi felszabadító háborúk során, zsákmányként került az e harcokban komoly szerepet vállaló Esterházy-család tulajdonába. Mivel a legnagyobb számban erdélyi protestáns templomokban maradtak fenn, ezért világszerte erdélyi szőnyegként tartják számon a többségükben a nyugatanatóliai Usak városában készült XVII. századi imaszőnyegeket. A bemutatott darabok gyapjúfonalból, csomózott technikával készültek. Az oszmán textilművészet kiemelkedő alkotása a bársonyból varrt, skófiummal hímzett. XVII. század eleji lótakaró. A XVI. elején készült az a rátétdíszes, hímzett lovas bőrköpeny, amelyet a hagyomány szerint a mohácsi csatában zsákmányolt az Almássy-család egyik őse (52. kép). A MAGYAR ÉS A TÖRÖK VÉDŐVONAL KIALAKULÁSA - SZEMBENÁLLÓ VÉGVÁRRENDSZEREK Az oszmán előrenyomulás elleni védekezés az ún. végvárrendszeren alapult. Ez először egy hevenyészett, többször változó, észak felé elmozduló vonal volt, amely igazi „rendszerré" csak a XVI. század második felében vált. Az Adriaitenger partjától Szatmárig húzódó, hat főkapitányságra osztott védőövezet 1556tól a bécsi Udvari Haditanács fennhatósága alá tartozott, amely felett a közvetlen irányítást a kerületi főkapitányok gyako-