H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)
1. TEREM - Az Árpád-házi királyok kora (XI-XIII. század) (Kovalovszki Júlia)
8. Aranycsat niellódíszítéssel, Kígyóspuszta, XIII. század nek lemezét lovagi csatajelenet díszíti (XIII. század második fele). A nagy értékű öv előkelő kun harcos ékessége lehetett. Letelepedésük után a kunok lassan elmagyarosodtak. A FALU A terem bejáratától jobbra a falvak és a vasfeldolgozás emlékei láthatók. A magyarság köznépe az év nagyobb részében már a honfoglalás előtt letelepült életmódot folytatott. A XI. századi írott források állandó falvak sűrű hálózatáról, rögzített faluhatárokról adnak hírt. A végleges megtelepedést segítette az is, hogy Szent István a falvak népét templom építésére kötelezte, Szent László pedig előírta, hogy csak a templomok mellé szabad temetkezni. Az új hazában a gazdasági élet alapja a földművelés lett, amelynek ismeretét a magyarság a Volga-Don vidékéről hozta magával. A korábban döntő jelentőségű állattartás mindinkább visszaszorult. Egyes vidékeken jelentős volt a szőlőművelés is. Mindezeket kiegészítette a halászat és a vadászat. A falusi élet fennmaradt emlékei a földművelés, állattartás, halászat és a szőlőművelés szerszámai, a kézművesség és a háztartások eszközei. A háztartás legjellegzetesebb tárgyai voltak a kézzel hajtott korongon készült különböző méretű agyagfazekak - elsősorban a kemencében való főzéshez -, valamint a palackok (9. kép), bögrék, tálak. A cserépüstök szabad tűzön való ételkészítésre szolgáltak. Ezt a különleges alakú edényfélét a magyarság keletről hozta magával. A Kárpát-medencében elsősorban az állattartásra alkalmas alföldi vidékeken terjedt el. Használata az Árpád-koron keresztül nyomon követhető. A falusi templomok felszereléséhez tartozott a körmeneti kereszt (Tas, XIII. század) és az öntött bronz gyertyatartó (10. kép) (Hajdúhadháza, XIII. század). A bemutatott sírleletek templomok körüli temetőkből származnak. A falusi lakosság - mint egész Európában nagyrészt földbe mélyített házakban lakott. Ilyet mutatunk be makett formájában (Kardoskút, XII. század). Fában gazdag vidékeken faházakat is építettek, nyári időszakban még sátrakat is használtak. Az ipari termelés különleges emléke az „in situ" kiemelt vasolvasztó kohó (Trizs, XII-XIII. század). A szerszámok, eszközök, fegyverek legfontosabb nyersanyaga
