Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

6. TEREM - A római kor (Kr. u. 6-Kr. u. 420) (Kocsis László-Tóth Endre)

71. Mucius Scaevolát ábrázoló dombormű, Dunapentele, Kr. U.2. század vége 72. Bronzkancsó és -tál, Egyed, Kr. u. 1. sz. A lakosság vallásosságénak emlékeit a kőből 99 faragott, felirattal ellátott oltárok, mitológiai témájú domborművek (71. kép) mellett a legkülönfélébb színvonalon előállított, kisméretű istenszobrocskák jelentik. A kiállításon egy rekonstruált háziszentélyben - larariumban elhelyezett, bronzból öntött szobrocskák mutatják be a hitviláguk leginkább tisztelt isteneit. A római panteon istenei közül - a tartomány katonatársadalmának megfelelően - azok az istenek kaptak helyt, akikhez a katonai szerencséért, bátorságért lehetett könyörögni (Mars, Fortuna, Victoria, Hercules), akik az egészségen őrködtek, a kereskedelmet és a szerelmet pártfogolták (Aesculapius, Mercurius, Venus). Emellett nem maradhattak el a háziszentélyek névadóinak, a ház védőszellemeinek, a /ároknak a bronzszobrai sem. A bronzból öntött istenszobrocskák többnyire helyi kézművesek alkotásai; a itáliai istenszobrokat másolták hol ügyesen, hol felettébb egyszerű megfogalmazásban: a szobrok a pannóniai művészet egyik fontos emlékcsoportját alkotják. A 14. vitrinben a római istenvilág klasszikus megfogalmazású, javarészt importált, kiemelkedő alkotásait látjuk. Az érzelmi mozzanatok, a szeretet megnyil-