Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

5. TEREM - A vaskor. Szkíták, Hallstatt-kultúra (Kr. e. 800-Kr. e. 450) (Kemenczei Tibor)

50. Bronz szobrocska, Nyergesújfalu, Kr. e. 6. század rendákból összeállított, vagy terméskövekből rakott falú sírkamrákhoz folyosót is építettek. Az ilyen szerkezetű sírkamrák építése a keleti hallstatti kultúra területén itáliai etruszk mintát követett. Kerámiaműve sség A keleti hallstatti kultúra kézművessége nem egyszerűen átvette a nyugatról a legkülönbözőbb féle kerámia-, fémtárgyak gyártását, hanem azok formáját, díszítését átalakítva önálló stíluskört alakított ki. A vezető társadalmi réteg halomsírjaiból származó temetkezési kerámiára jellemző a mértani motívumokból, meanderekből, spirálisokból megszerkesztett díszítés. A vörös vagy szürke alapon fekete grafittal festett mintájú urnák, tálkák ennek a kerámia díszítőstílusnak a legszebb alkotásai (Nagyberki-Szalacska: 49. kép, Süttő). Előszeretettel alkalmazták a fazekasmesterek a sík felületből kiemelkedő vagy besimított díszítőelemeket is, amelyeket harmonikusan egységes mintává komponáltak meg. A bika ábrázolása a hiedelemvilágból eredően gyakori témája volt a hallstatti kultúra kerámiaművességének. A bika a termékenységet, az erőt fejezte ki a vallási elképzelésekben. Egy Szobon kiásott sírból előkerült urnának a vállán mintáztak meg bikafejet. Az agyagplasztika mellett a vésett, karcolt rajz is része volt az agyagművesség eszköztárának. A Sopron melletti halomsírmezőben folytatott ásatások során lelt urnák ennek az ábrázolásmódnak a csúcspontjai. A Varishegyről származó urnán lévő, mértani elemekből összetett kerámiarajz áldozatot bemutató női alakokat, lovast, lovat ábrázol. 8. FÉMMŰVESSÉG A dunántúli fémművesség szoros szálakkal kapcsolódott a kelet-alpi és a közép-európai műhelyekhez. A kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok eredményeképpen a keleti hallstatti kultúra egész területén egységessé vált a fegyverzet, lószerszámzat, ékszerdivat, bronz kisplasztika. A sírokban talált leletek tanúsága szerint a fegyverzetet: vaskard, vaslándzsa, vas harci fejsze (Somlóvásárhely), sisak (Csönge) alkotta. A Somlóvásárhelyen feltárt sírokból előkerült zabiák, kantárszíjelosztók azt mutatják, hogy a harcosok sorába lovasok is tartoztak. Az ékszerek formája, díszítése a kelet-alpi, közép-európai területeken egységes divatot követte. A Kr. e. 7. században terjedt el a csónak alakú, ív alakú, kis csüngőkkel ellátott bronz fibulák (Celldömölk-Sághegy), a bordázott, vésett díszű bronz karperecek, nyakperecek (Regöly), üveg-, borostyán gyöngysor viselete. A felvidéki Blatnicán talált egyedi