Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

3-4. TEREM - A bronzkor (Kr. e. 2800-Kr. e. 800) (Szatmári Ildikó)

temető korai periódusában az urnába, helyezték a hamvakat, az urna szájába ültettek egy tálat, s a hamvak közé vagy az urna mellé kisbögrét tettek. A későbbi korszakban egy negyedik edény - egy mélytál került a sírba -, leborítva az urnát, és a szájában lévő másik tálat. A bronzmellékleteket, főleg tűkéi és lemezékszereket az urna mellé, az urnába vagy a függeszthető edényben helyezték el. 7. HITVILÁG A bronzkor sokrétű, bonyolult hiedelemvilágának különleges, olykor magas művészi színvonalon megformált tárgyi emlékei árulkodnak arról a gazdag képzeletvilágról, mely a bronzkori emberek tudatát áthatotta. A bronzkor korai időszakában a Duna-Tisza vidékén tűntek fel először azok a különleges edények, melyek felületét igen gazdag mintakincs borítja. A telepekről, temetőkből származó kerámiákon található stilizált motívumok között nagyon leegyszerűsített ábrázolások (madarak, fák, nap, hold stb.) figyelhetők meg. A Nagyrévről származó szép függeszthető edény falát feltartott kezű emberalakok díszítik. A feltartott kar a szertartásokban ősidőktől napjainkig hálaadást és imádságot fejez ki. A bronzkori hiedelemvilág legbecsesebb emlékei azok a figurális ábrázolások, amelyek készítőik kitűnő megfigyelőképességéről tesznek bizonyságot. Az emberábrázolások legkorábbi, rendkívül leegyszerűsített példái a délkelet-európai jegyeket magukon viselő teljesen stilizált „arc nélküli" kis agyagszobrok (idolok). A Kr. e. 2. évezred középső harmadától az emberábrázolás jellege lassan megváltozott, az alkotások egyre kidolgozottabbá, plasztikusabbá váltak, mint ahogy a Tószegről származó emberfejet mintázó kis szobor is bizonyítja. Korban fiatalabbak a Kárpát-medence déli részéről, illetve az Al-Duna vidékéről előkerült gazdagon díszített „harangszoknyás" szobrocskák, amelyeken jól megfigyelhetők az akkori női viselet (pártaszerű fejdísz, ékszerek, ruha) tartozékai is. Nagyjából a Kr. e. 2. évezred közepe táján jelennek meg az antropomorf (ember formájú, emberarcos) edények. Ennek korai darabja az háncsán talált emberi lábakon álló díszes függeszthető edény (36. kép), fiatalabb korú példánya a zagyvapálfalvi temetőből került elő. Számos olyan bronzkori edénytöredéket ismerünk, ahol az emberi test más részeit (arc, szem, kéz, női jelleg) dolgozták ki. Az erőteljes, kétségtelen férfihoz tartozó arcot egy tószegi töredéken figyelhetjük meg, szintén férfit szimbolizál a Menőéről előkerült edény, oldalán tőr ábrázolásával. Bár a Kr. e. 12. századtól kezdve a műalkotások megformálásában lényeges változást hozott a bronz széles körű, változatos felhasználása, a bronzkori ember hitvilága kisebb mértékben ugyan, de agyagban is kifejeződött. Ilyenek voltak az emberi lábakat formázó, az étel-ital tartására szolgáló csizma alakú edények, valamint a valószínűleg bajelhárító szerepet játszó kéz alakú amulettek. A bronzkori állatábrázolások közül a Kr. e. 2. évezred első harmadára tehetők a telepekről nagy számban előkerült realisztikusan megformált kis agyag állatszobrocskák. A szobrocskák olyannyira hiteles alkotások, hogy sokszor első pillantásra megállapítható az ábrázolt állat fajtája. A zömmel háziállatok (ló, sertés, juh, kutya) mellett ritkábban vadállatok (vaddisznó, medve) is előfordulnak. Feltehetően az állatok termékenységét, illetve a vadászat sikerét biztosító vallási szertartásokban kaphattak szerepet. A bronzkor első felének jól körülhatárolható időszakában (Kr. e. 18-15. század) a Kárpát-medence keleti felében terjednek el azok a madárábrázolások, melyek legelvontabb típusát a madár alakú edények, az aszkoszok képviselik. A valószínűleg áldozati ital tárolására (áldozásra) szolgáló vallási szertartások kellékei, a délkelet-európai előképeket követve, az itt élő bronzkori népek saját ízlés- és hitvilágát tükrözve helyben készültek. A Kr. e. 15-14. században a Kárpát-medence területén új stílus bontakozott ki az ábrázolóművészetben. Megjelentek a kombinált em-