Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

3-4. TEREM - A bronzkor (Kr. e. 2800-Kr. e. 800) (Szatmári Ildikó)

temető korai periódusában az urnába, helyez­ték a hamvakat, az urna szájába ültettek egy tálat, s a hamvak közé vagy az urna mellé kis­bögrét tettek. A későbbi korszakban egy ne­gyedik edény - egy mélytál került a sírba -, le­borítva az urnát, és a szájában lévő másik tálat. A bronzmellékleteket, főleg tűkéi és lemezék­szereket az urna mellé, az urnába vagy a füg­geszthető edényben helyezték el. 7. HITVILÁG A bronzkor sokrétű, bonyolult hiedelemvilágá­nak különleges, olykor magas művészi színvo­nalon megformált tárgyi emlékei árulkodnak arról a gazdag képzeletvilágról, mely a bronz­kori emberek tudatát áthatotta. A bronzkor ko­rai időszakában a Duna-Tisza vidékén tűntek fel először azok a különleges edények, melyek felületét igen gazdag mintakincs borítja. A te­lepekről, temetőkből származó kerámiákon ta­lálható stilizált motívumok között nagyon le­egyszerűsített ábrázolások (madarak, fák, nap, hold stb.) figyelhetők meg. A Nagyrévről szár­mazó szép függeszthető edény falát feltartott kezű emberalakok díszítik. A feltartott kar a szertartásokban ősidőktől napjainkig hálaadást és imádságot fejez ki. A bronzkori hiedelemvilág legbecsesebb emlékei azok a figurális ábrázolások, amelyek készítőik kitűnő megfigyelőképességéről tesz­nek bizonyságot. Az emberábrázolások legko­rábbi, rendkívül leegyszerűsített példái a dél­kelet-európai jegyeket magukon viselő telje­sen stilizált „arc nélküli" kis agyagszobrok (idolok). A Kr. e. 2. évezred középső harmadá­tól az emberábrázolás jellege lassan megválto­zott, az alkotások egyre kidolgozottabbá, plasztikusabbá váltak, mint ahogy a Tószegről származó emberfejet mintázó kis szobor is bi­zonyítja. Korban fiatalabbak a Kárpát-meden­ce déli részéről, illetve az Al-Duna vidékéről előkerült gazdagon díszített „harangszok­nyás" szobrocskák, amelyeken jól megfigyel­hetők az akkori női viselet (pártaszerű fejdísz, ékszerek, ruha) tartozékai is. Nagyjából a Kr. e. 2. évezred közepe táján jelennek meg az antropomorf (ember formájú, emberarcos) edények. Ennek korai darabja az háncsán talált emberi lábakon álló díszes füg­geszthető edény (36. kép), fiatalabb korú pél­dánya a zagyvapálfalvi temetőből került elő. Számos olyan bronzkori edénytöredéket isme­rünk, ahol az emberi test más részeit (arc, szem, kéz, női jelleg) dolgozták ki. Az erőtel­jes, kétségtelen férfihoz tartozó arcot egy tó­szegi töredéken figyelhetjük meg, szintén férfit szimbolizál a Menőéről előkerült edény, olda­lán tőr ábrázolásával. Bár a Kr. e. 12. századtól kezdve a műalko­tások megformálásában lényeges változást ho­zott a bronz széles körű, változatos felhaszná­lása, a bronzkori ember hitvilága kisebb mér­tékben ugyan, de agyagban is kifejeződött. Ilyenek voltak az emberi lábakat formázó, az étel-ital tartására szolgáló csizma alakú edé­nyek, valamint a valószínűleg bajelhárító sze­repet játszó kéz alakú amulettek. A bronzkori állatábrázolások közül a Kr. e. 2. évezred első harmadára tehetők a telepekről nagy számban előkerült realisztikusan megfor­mált kis agyag állatszobrocskák. A szobrocs­kák olyannyira hiteles alkotások, hogy sokszor első pillantásra megállapítható az ábrázolt állat fajtája. A zömmel háziállatok (ló, sertés, juh, kutya) mellett ritkábban vadállatok (vaddisz­nó, medve) is előfordulnak. Feltehetően az ál­latok termékenységét, illetve a vadászat sike­rét biztosító vallási szertartásokban kaphattak szerepet. A bronzkor első felének jól körülhatárolha­tó időszakában (Kr. e. 18-15. század) a Kár­pát-medence keleti felében terjednek el azok a madárábrázolások, melyek legelvontabb típu­sát a madár alakú edények, az aszkoszok kép­viselik. A valószínűleg áldozati ital tárolására (áldozásra) szolgáló vallási szertartások kellé­kei, a délkelet-európai előképeket követve, az itt élő bronzkori népek saját ízlés- és hitvilágát tükrözve helyben készültek. A Kr. e. 15-14. században a Kárpát-meden­ce területén új stílus bontakozott ki az ábrázo­lóművészetben. Megjelentek a kombinált em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom