Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

8. TEREM - FOLYOSÓ - Az avarkor (567/68-804) (Garam Éva)

99. Arany álcsat a tépei kirablott sírból, 7. század közepe 130 követjárásokkor kapott ajándékok, a zsákmá­nyolt tárgyak és a cserekereskedelem során az avarokhoz jutott cikkek. Bizánc és a nomádok viszonyában, továbbá a nomád vezetők és alattvalóik kapcsolatában az arany a tekintély, a fölény kifejezője volt. Az avarok „aranykora" 626-ig tartott. Konstantinápoly falai alatt az avar kagán sere­ge végzetes vereséget szenvedett. Ugyanakkor segédnépeik, a szlávok és a keleti bolgárok is fellázadtak ellenük. A vereség és a lázadások az Avar Birodalmat politikailag, az elmaradt aranyadó pedig gazdaságilag rendítette meg. AZ AVAR KOR KORAI TÖRTÉNETÉNEK TÁRGYI TÜKRE la-b. A KORAI AVAR TÁRSADALOM Bizánci és frank történetírók szerint az avarok egyetlen uralkodó alatt álltak: „o ton avaron hegemón, cacanus rex". A piramisszerű avar társadalom egyeduralkodója 562-től a Baján nevű kagán volt. A kagáni dinasztia abszolút uralma 670-ig követhető nyomon. A történetí­rók a nemzetségi avar vezetőréteg néhány méltóságnevét is feljegyezték: kagán, jugur­rus, tarkán, katun. A megtelepedés utáni időszak kagáni köz­pontja feltehetően a Dél-Dunántúlon volt, erre utal az utóbbi évtizedekben feltárt nagy te­metők (Zamárdi, Kölked) kiemelkedő lelet­gazdagsága. A központ a 7. század első harma­dában a korábban avarok által gyéren vagy alig megszállt Duna-Tisza közére tevődött át. A 7. századra keltezhető fejedelmi, vezéri sí­rok e térségben láttak napvilágot. A bócsai fejedelmi sírlelet: Bócsán, a Du­na-Tisza közén 1935-ben fejedelmi rangú sír­lelet került elő. Az eltemetett rangban több lépcsővel állhatott a kagán mögött. A magáno­san, rejtve eltemetett sírból az elhunyt szemé­lyi tulajdonába tartozó és rangját jelző aranytárgyak egyaránt előkerültek: fülbevaló, gyűrűk, korongos véretekkel, ill. álcsatokkal díszített övek, aranyveretes kard, tegez, ezüst­korsó, aranypohár és ivókürt (98. kép). Avar kagán (?) kirablott sírjának leleteiből: Tépén (Hajdú-Bihar megye) találták azt a né­hány darab arany- és ezüsttárgyat, amelyek feltehetően egy kagán sírjából származnak. A sírt még az avar korban kirabolták, egyik rabló a reá eső részt másodlagosan elrejtette. A pá­ratlan szépségű arany álcsat (99. kép), a kes­keny pengéjű kard armyverete, a felnégyelt bizánci ezüsttál részlete (eredeti nagyságát a rekonstrukció mutatja) az eltemetett egykori magas rangjára utal. 2. A KELETI ÖRÖKSÉG Lószerszám, fegyverzet Az avar kor korai szakaszának sokszínű kultú­rájában a vándorlásban, hadászatban egyaránt fontos és a nagyállattartó életmóddal szerve­sen összefonódó lószerszám és fegyverzet megőrizte keleti jellegét. A jól szervezett had­sereg magvát - bizánci források szerint - per-

Next

/
Oldalképek
Tartalom