RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)
Tartalomjegyzék - II. A gyár újabb üzembehelyezése. (1768—1772)
- 17 jegyzékében találkozunk először Schweiger nevével, ki 1756-ban 34 szobrot mintázott a gyár számára. 2 1 Úgy látszik Germain M/felós-nak, 1754-től kezdve a holicsi gyár első művezető mesterének újító szelleme vezette be a figurális ábrázolásokat, melyek a század közepén mind nagyobb tért hódítottak. Megjelenésük valósággal forradalmasította az agyag ipart. A fejlett technika segítségével a legbizarabb plasztikai ötletek kerülhettek kivitelre s így e szobrocskák voltak a versenyképes gyárak ú. n. remekművei, kuriózumai, sokszor a gyár hírnevének megteremtői. A csillogó, derűsszínezésű, rokokó negédességgel és bájjal teli ábrázolások egyszerre meghódították a közönséget s bevonultak a pompázó szalonok asztal- és szekrénydíszei közé. Állandó szobrászt kevés gyár tartott, mert az egyszer elkészített és bevált mintát ismételték hosszú időn keresztül. Híresebb gyárak azonban még sem maradhattak meg egy egy formánál s ezért újabb és újabb ötletekkel lepték meg a közönséget. De ezek az ötletek sem jelentettek mindig eredetiséget, mert a figurális díszeket legtöbbször valami praktikus cél szolgálatába állították, s így a leleményességen, az érdekességen volt a nagyobb hangsúly. Kivételt csak az önálló szobrok és szoborcsoportok képeztek. A művészi megoldásokra természetesen szobrászok kaptak megbízást. Az alkotóművész fantáziáját azonban nagyon megkötötték a gyárak és egyes főurak nem mindig művészi szempontok szerint előírt utasításai. De tekintetbe kellett venni a technikai kivitel lehetőségeit is, amiben ismét a gyárnak volt beleszólása. S bár nem egy nevesebb művész állott valamely kerámiai gyár szolgálatában, mégis csak a fiatatalok, a szárnybontogatók, az ifjú titánok vagy a sors üldözöttjei tudtak megalkudni törekvéseikkel s elvállalták a munkákat, ideiglenesen elhelyezkedve az ipar szolgálatában álló művészi pályán. így a XVIII. századi francia szobrászat egyik legkiemelkedőbb művészegyénisége, Falconet ifjú éveiben a sévresi porcellángyár mintázó osztályának volt vezetője Pigalle és Clodion ugyancsak Sévres számára készített mintákat, sőt az utóbbi a francia forradalom után a niederweileri fajansz- és porcellángyárban is vállalt szobrászati munkákat. Melchior a höchsti, 1 1 U. o.: 287. és 288. 1. frankenthali és nymphenburgi, Kandier a meisseni gyár szolgálatában állott. A megélhetés gondterhes napjaiban, vagy a jól fizetett munka kedvéért bizony nem egy szobrász valamelyik fajansz- vagy porcellángyárban kezdte meg pályafutását, vagy e gyáraknak kötötte le művészetét. A Holicsról Tatára vándorolt Schweiger Antal régi művészdinasztiának volt leszármazottja. XVI. és XVII. századi ősei között főleg ötvösöket, drágakőcsiszolókat, ólomöntőket pecsélnyomókészítőket, továbbá szobrászokat és festőket találunk. Hazájuk Bajorország volt, különösen két város Augsburg és München, ,s onnan széledtek el Graz, Arnberg és Reichenthal vidékére2 2 Valószínűleg szobrászunk legközelebbi rokonságához tartozhatott a bécsi porcellángyár modellkészítője, Schweiger Ferenc, aki 1784-ben szerepel az ottani alkalmazottak névjegyzékében. 2 3 Schweiger Antal származási helyét nem ismerjük, születési évéhez is csak a tatai halotti anyakönyv nyújt támpontot. 24 1728-ban született s a határmenti Holies volt művészetének első nagyobb állomása. A holicsi gyár örömmel fogadta jelentkezését, mert szüksége volt egy helyben letelepedett szobrászra. Tagadhatatlan, hogy Germain vezetése mellett Schweiger működése is nagyban hozzájárult Holies fellendüléséhez, mely ebben az időben élte virágkorát. Forgalma, bevételei állandóan emelkedtek. Különösen a gyár figurális díszei vonták magukra a monarchia gyárainak figyelmét. A tárgyak és díszek naturalisztikus formái tökéletesedtek, változatos sorozatú kisplasztikái anyagából pedig nem egy eredetiségével tünt ki a megszokott, általánosan elterjedt mintaképek közül. Az ábrázolások sokféleségéről eléggé szemléltető, meggyőző és egységes képet ad a budapesti Orsz. Magyar Történeti Múzeum Iparművészeti Tárának gazdag holicsi gyűjteménye. 2 6 Schweiger 14 évi munkássága (1754? —1768) határozza meg a holicsi fajansz szobrok 2 2 Thieme-Becker : Allgemeines Lexikon d. bild. Künstler. B. XXX. 2 3 Folnesics-Braun : Geschichte der k. k. Wiener Porzellan Manufaktur. (Wien, 1907.) 182. 1. 2 4 Tatai r. k. pléb. hiv. Lib. Defunct. Tom. III. 1802. 13. jun. sepultus est Antonius Schweiger Sculptor, annor. 74. 2 5 Ezentúl az Országos Magyar Történeti Múzeum Történeti Tóra helyett a Történeti Tór (Tört. Tór.), az Országos Magyar Történeti Múzeum Iparművészeti Tóra helyett az Iparművészeti Tár (Iparm. Tár) rövidített elnevezést fogjuk idézni.
