RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)

Tartalomjegyzék - V. A gyár hanyatlása és megszűnése. (1820—1824)

V. A GYÁR HANYATLÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE. (1820—1824) Az életben maradt Schlögl gyermekek közül Mária, Pasteiner József kereskedő felesége volt a legidősebb. Minthogy férjével együtt sem kedvet, sem hajlamot nem érzett magában a gyár vezetésére, az örökösökkel megegyezve elhatározta, hogy a gyárat eladja. Pasteiner is a hagyaték felosztása mellett döntött s a kölcsönös kielégítés után inkább a két jövedelmező tóvárosi üzletet kívánta megtartani. (1820 december 30-án Pasteiner József, Özvegy Schlegliné veje Tóvároson azon könyörög, hogy most közelebbmult napokba Napa Testamentum nélkül meg halálozván, a Successori között való igazságos osztály, és elintézés végett az egész vagyonnya az meg holttnak scribáltasson, egyszer s mind hogy a Napa Asszonya által birtt két rendbéli kereskedés az ő személlire által engedtetnék.)

1 Bár Stingl Vince szerződése csak 1821 december 31-én járt le, a bérbeadott gyárépületet berendezésével együtt, úgy ahogyan az állott már a szerződés lejárta előtt szerették volna eladni.

2 Az adás-vétel gyorsabb lebonyolítása érdekében szándékukat hirdetés útján akarták az újságokba tétetni. Elhatározásukhoz azonban előbb az uradalom engedélyét kellett megnyerniük s mint „a Tóvárosi Majolica Fabricának megholtt Schlögl György Successori, az Fabrica további munkálodására magokat elégtelennek érezvén, könyörögtek a fabricának eladásárul szólló nyilatkoztatásokat a közönséges újságokban be iktatni engedje." Az uradalom 1821 március 17-én olyképpen határozott, hogy „Ezen Nyilatkoztatásnak az Újságokban leendő ki hirdetése a fenn álló contractusnak 1 Gr. Esterházy Ivt. Protoc. Oecon. (lt. sz. 57) 1593. sz. 8 Gr. Esterházy Ivt. Protoc. (lt. sz. 59) 642. és 1520. sz. .... Minekutána néhai Schlögl György Contrahensnek és Fabricansnak özvegye is meg halálozott, több gyermeket és terheket is hagyott magaután melyekre nézve az adós terheknek és adósságoknak lefizetése végett a ház és Fabrica áruba bocsájtatott , . (642. sz.) érteimében, és annak világos fenn tartása mellett a N. Uraság részirül megengedtetik."

8 A benyújtott és jóváhagyott hirdetés hivatkozik az 50 év óta virágzó gyárra (ez a félszázad a Hermannék alapítására vonatkozik) ami most az üzemi épületekkel s a hozzátartozó kényelmes lakással együtt eladó, vagy bérbe vehető. E hirdetményben megemlítik a törvényes jogutódok, hogy jelenleg az elismert majolika edények készülnek itten, de a kőedénygyártáshoz szükséges felszerelés is részben együtt van s ez nagyon megkönnyíti annak gyártását. Tájékoztatásul tudatják továbbá a vevővel, vagy bérlővel, hogy az agyagföldet, valamint a tüzelőfát az uradalom szerződésben biztosítja. Az újságokban leadott hirdetés dacára „senki sem találtatott, a ki a házat és Fabricát által venni akarná,"

4 így Stingl nyugodtan folytathatta úgy a majolika-, mint a kőedénygyártást. Pasteiner, hogy régi bérlőjét legalább addig, míg a vagyonfelosztás megtörténik megtarthassa, az uradalommal még egy esztendőre, 1822 végéig meghosszabbíttatja a Schlögl-féle lejárt szerződést.

5 Egy hónap múlva mégis „Tóvárosi vasárus Pasteiner József a Schlögl-féle majolica fabricának, a Canalison túl levő háznak, a Baji Szőlőnek és a tóvárosi két rendbéli kerteknek, mellyek mind a Schlögl féle Successorokat illeti : 12.536 frt. leendő meg vevésére magát ajánlván oly kinyilatkoztatással, hogy a Mgos Uraság a maga részére fellyebb áron kívánná mind ezen Realitásokat által venni tehát ezzel a successorok nevében a Mgos Uraságot meg kénálja."

6 De a Stingl-féle majolika és kőedénygyártás akkor már újból olyan eredményeket tudott felmutatni, hogy az eladási kínálat s az 3 Gr. Esterházy Ivt. Protoc. (lt. sz. 58) 483. sz. * Gr. Esterházy Ivt. Protoc. (lt. sz. 59) 642. sz. 5 Gr. Esterházy Ivt. Protoc. (lt. sz. 59) 1520. sz. • Gr. Esterházy Ivt. Protoc. (lt. sz. 59) 777. sz. (An 1822 IV. 20.)